Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

J. Dankó Katalin – Szekér György: A sárospataki ferences kolostor kutatása

ben még kb. 7,5 méter hosszan követhető volt, a feltárt szakaszon egy támpillér alapozás is mutatkozott.

43 A két egymás követő szentélyzáródás alapfalai anyagban és szélességben is jól elkülönültek egymástól. A hatszög négy oldalával záródó szentélybővítés törtköves alapfalai szélesebbek voltak, mint a korábbi egyenes záródású szentély falai, építéséhez olyan jellegzetes 13. századi bordatöredéket is felhasználtak, mint amilyen az 1969-ben talált kövek között is előfordult. A felmenő falakat kváderkövekből rakták. A hatszög négy oldalával záródó szentély déli oldala, a szentélyzáródás északkeleti falával párhuzamos, utólag hozzáépített fal indult délkelet felé. Végén „Vszerűen szétágazott úgy, hogy a keleti irányba, a hossztengelybe egy támpillér alapozás készült. Maga a fal délnyugati irányban, a hatszöges zárásnak megfelelő 120 fokos töréssel folytatódott, további részei már magánterület alá estek. A hatszöges szentélyzárás északi oldalán, annak falaival egybeépült vastagfalú, kis területű, négyzetes torony alapozása mutatkozott. A szentély és a toronyalj burkolatát lapjával egymás mellé fektetett téglákból készítették. A két - nyolc- és hatszögzáródású - szentély közötti összekötő fal a zsákutca területén nem került elő, így az 1972- és 1974-es ásatások alapján az egész épületegyüttes értelmezése még nem vált lehetővé.

44 1975-76-ban folytatódott az ásatás. A Kossuth Lajos utca 5. számú ház kertjében több árokkal és szelvénnyel végzett kutatás során feltárult a hatszögzáródású szentély déli falának folytatása, a hajó csatlakozása, és a szélesebb hajó déli fala is, a nyugati végződés kivételével. Előkerült még ugyanitt a hajó déli oldalához utólag hozzáépített újabb kápolna maradványa, mely a nyolcszög öt oldalával záródott, sarkain átlós támpillérekkel. A kápolna záródását a szentély és a hajó csatlakozásához igazították. A kápolna nyugati oldala és a hajó déli fala közti sarokban kisebb négyzetes építmény készült, melynek déli oldalát, a sarokhoz közel, támpillérrel erősítettek meg. A Kossuth utca 3. számú ház kertjében végzett kisebb ásatás szerencsés módon feltárta a kerengőfolyosó nyugati szárnya udvari falának egy rövid szakaszát. További feltárásokra az. azóta eltelt időben nem adódott lehetőség. A ferences kolostor kutatásának fonalát 1988 elején vettük fel újra, amikor a Lapidarium Hungaricum - Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye

45 - újabb kötetének munkálatai és e „Koldulórendi építészeti kutatások Magyarországon" c. kollokvium együttes ösztönző hatása jelen sorok íróinál jelentkezett. A különböző ásatások során előkerült maradványokat rajzilag egységesen feldolgozva felvetítettük a jelenlegi állapotot tükröző pontos helyszínrajzra és az alapfalakat megpróbáltuk építészetileg értelmezni, a felmenő falak rekonstrukciójával, nem az alaktalan alapfalakat figyelembe véve. A rajzok által adott újabb adatok alapján a területet ismét bejártuk, számos fontos új megfigyelést tettünk. A Kossuth utca 3. számú ház alatt háromosztatú, fiókos donga boltozatú pince húzódik. A keleti pincehelyiség keleti és nyugati fala szépen szabályosan rakott, valószínűleg e falak a kolostor nyugati szárnyának maradványai, amit a ház kertjében feltárt kerengőfal maradvány is igazol. A Kossuth utca 1. számú ház kertjének északkeleti sarkában egy kisméretű, romos állapotú pince lejáratának a keleti fala és a pince belső északi fala szabályos kváderkövekből rakott. Ez a részlet véleményünk szerint a keleti és az északi kolostori szárnyak csatlakozásának belső sarka. A helyszínrajz alapján az is valószínű, hogy a Görbe utca túloldalán lévő házak utcai falai alapjaikban a kolostor északi szárnyának külső, északi falát használták fel. (2. kép) Miután így a kolostor jól lokalizálható a templom északi oldalára, egyértelművé