Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez

rottya végrendelete által említett Mária kápolnához kötni. Számunkra is elfogadhatónak tűnik ez a megoldás, tovább fejlesztve az ötletet úgy, hogy a kápolna a belső térben egy lettnerrel lehetett kombinálva. Feltételezésünk alapja az, hogy a konventuálisoknál a lettner - és a szerzetesek elzárkózása - szinte kötelező, míg, az obszervánsoknál nincs lettner, ők az elhatárolódás megszüntetésére törekedtek.

55 (5. kép) E lettner felső járószintjét jelezné az ablakok felett „felugró" övpárkány. A kápolna a hajó félszélességét foglalná el a teljes szakaszmélységben, talán párdarabja is volt az északi oldalon, míg a köztes részen a szakaszmélység felében húzódhatott a lettner árkádnyílásaival, s talán felső szintjének mellvédjéhez tartoztak a domborművek. A feltételezett kb. 8 méteres hosszon egy 10 darabos sorozat el is férne. Maga a Mária kápolna és feltételezett párdarabja, így a lettner alsó szintjének két oldalán helyezkedne el. A közbenső szakasz - vágyás a tulajdonképpeni lettner - mélységét esetleg a déli kapu furcsa, aszimmetrikus elhelyezése is jelzi. (6. kép) A középső hajószakaszba nyíló déli kapu nyugat felé kicsit eltolódott, az eltolódást nem indokolhatja az ablak, 15. A kassai ferences templom középkori képének rekonstruktiv tömegvázlata.