Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez
mert a kapunál az övpárkány megszakad és a kapu fölé „ugrik". Olyan szélességben húzódik, hogy elképzelhetetlen az, hogy mellette az ablak könyöklője lenyúlt volna a többi ablak valószínű indítási szintjéig, az övpárkány eredeti szintjéig. A következő szakasz ablakának könyöklője egyszerűen feljebb, a kapu feletti övpárkány felett lehetett, hasonlóan a keleti szakaszon a Mária kápolna felett is. Az eltolódás indoka tehát más, véleményünk szerint a lettner az oka; ugyanis a hajó belső hosszát valószínűleg a nyugati kaputól a lettner nyugati síkjáig számíthatták és ennek a távolságnak a felezőpontjába esik a déli kapu középtengelye. A feltételezett lettner létét a diadalív profilozása is jelzi, ahol a középső tagozatzóna nem a lábazattól, hanem magasabbról indul. Az így felvázolt összetett épületrész, a ferences templom hajójának befejezésére, elfogadhatónak tűnik a már említett, „hagyományos", 1405-ös felszentelési dátum. A történeti adatok is ezt támasztják alá. Elfogadható Karácsonyi János érvelése: miszerint az 1402-es összetűzés a kassai plébánossal azt jelzi, hogy a ferencesek még nem használhatták épületüket. 56 Az 1406-os adat legvalószínűbb értelmezése is az, hogy a két megye közgyűlésének megtartására csak a templomhajó lehetett elég nagy, így ez már a kész épületet jelzi. Az 1405-ben, Tornai Sáfár Dorottya végrendeletének szövegösszefüggése is már meglévő épületrészekről szól, nem pedig tervezettről. 5 ' A történeti adatok mellett a stiláris jellegek tovább erősítik a datálást. A déli kapu feltárt részeinek stílusfázisa a 14. század végére, 15. század elejére tehető. A megmaradt homlokív bordaprofilja kicsit talán régies, inkább a 14. század második felére jellemző. Hasonló bordaprofd ismert a dédesszentléleki és a márianosztrai pálos templomokból, a budai királyi palota alsó kápolnájából. A kassai ferences templom hosszházának kéthajós térrendszere új megvilágításba helyezi az 1400 körüli építészet stílusfolyamatainak rendszerét. Viktor Kotrba nyomán a szepességi kéthajós templomok új, 14. század végi 15. század eleji datálása elfogadott. 58 Szerinte a lőcsei minorita templom, mint mintakép hatott a formavilágra és a szerkezeti megoldásokra, a Rados Jenő által elemzett szerkezeti funkcionalitást 59 - mely szerint a korábbi síkmennyezetes hajók beboltozása szerkezeti okokból megkívánta a középoszlop beiktatását - persze nem tagadva, Marosi Ernő is felveti a kapcsolatot: a kassai Szent Erzsébet „templom mellékterei önmagukban ugyanahhoz a stílusfokhoz tartoznak, mint a szepességi kéthajós templomok" 69 és magukat a mellékhajótereket a „lágy stílus építészetének jellegzetes példái"-nak tartja, 61 de a kérdést a mintakép hiányában nem elemzi tovább. A ferences templom hosszházának kéthajós rendszere - s maga az egész épület egységes koncepciója - mely 1405-re lett kész, alkalmas arra, hogy a vele szinkronitásban lévő dómmellékhajókat és a szepességi emlékek térformáját levezessük belőle; magát a kéthajós rendszert is stiláris jegyként kezelve, együtthatóként a szerkezeti funkcionalitással. A kassai ferences templom következő fontos kérdése a szentélyboltozat. A két különböző véleményt említettük már. Jaroslav Bures 1460 körűire teszi és Kassai Istvánnak attribuálja, míg Marosi Ernő szerint a dóm fő- és kereszthajó boltozataival összefüggésben a „terminus ante quem": 1440. Véleményünk szerint elfogadható a kiindulópontként szereplő bécsi Maria am Gestade templom hajóboltozata és a dóm boltozatainak stiláris levezetése is. Azonban a dóm boltozataiból nem lehet levezetni a ferences templom szentélyboltozatát. Az a stiláris irány és fok, ami különösen a nyugati szakasz csillagboltozatán ragadható meg, Alsó- és Felső Ausztria határos területein gyakori és 1450 előtt elképzelhetetlen. A kassaival rokon a Mitterkirchen-i, a Perg-i, a St. Marien bei Linz-i és az Ybbsitz-i boltozatok 62 fejlődési iránya más, mint a kassai ferencesek szentélyboltozata, az alsó- és felső
