Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez

14. A diadalív feletti oromfal középkori zárópárkányának in situ maradványai a szentély felől. tástörténet kapcsán. Mi is foglalkoztunk a kapuval, vizsgálataink során néhány új tényező merült fel. A középmező Kálvária ábrázolása stilárisan más, mint a baloldali Ostorozás és a jobboldali Töviskoronázás jelenet stílusa; a Kálvária jelenet elegáns virtuozitásához képest, az újonnan előkerült két relief tábla stílusa porvinciális (?) vagy (!) régies. A két szélső relief tábla másodlagosan került jelenlegi helyére, a beillesztés „kiékelő" technikája elüt a szabályos faragott kő konstrukció építési technikájától. A kapu formai komponálásától is idegenek, szervetlenül illeszkednek ehhez, az általánosan lezáró elemként szereplő pártázat fölé tették be azokat. A kapu rekonstruálható eredeti konstrukciójában csak a Kálvária jelenet szerepelt. Egyetértünk azzal, hogy a két újonnan feltárt tábla a Kálvária jelenetet passió ciklussá szélesíti,

03 csak hogy ez nem a kapu készítésekor az 1420-as évek körül, hanem jóval később, de még nyilvánvalóan a középkorban, a 15. század végén, 16. század elején történt, amikor nagyobb munkák folytak a kolostoron. Magától adódik a kérdés, hogy akkor a két másodlagosan beépített relief tábla hova tartozott eredetileg. Átkerülhettek a dómból is, de tartozhattak a ferences templomhoz is. Véleményünk szerint a két relief tábla korábbi stílusfokon áll, mint a Kálvária, azokat el tudjuk képzelni 1405-körül, a ferences templom „hagyományosan" elfogadott felszentelési időpontja táján. Nem tartjuk valószínűnek, hogy az 1430 körüli nyugati kapu előzménye egy hasonlójellegű kapu lett volna, melynek két darabját - amennyiben igaz az elképzelésünk - jó 70 évig raktározni kellett volna valahol. A két tábla, az Ostorzás és a Töviskoronázás érzésünk szerint egy nagyobb, esetleg 10-12 jelenetes passióciklus része lehetett. E ciklus helye összefügghet a ferences templom déli hajófalának keleti szakaszán előkerült, egyedülálló vízszintes szemöldökű, keresztosztós ablakmaradványokkal. (9, 10. kép) Az ablakokat már a kutató, Helena Haberlandová, is megpróbálta Tornai Sáfár Do-