Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Krcho János- Szekér György: Adalékok a kassai ferences templom középkori építéstörténetéhez

harmadik jellegű az írás, melyben „élelemtár" megnevezés szerepel. A kassai helytörténeti kutatás szerint, a „Provienthaus"-t az egykori domonkos templomból alakították ki,

48 így az. a felirat ellentmond a ferenceseket megnevező feliratnak. Felmerült bennünk az a lehetőség is, hogy az 1566-1650 közötü időszakban, amikor nem voltak jelen a szerzetesek a városban, esetleg felcserélődtek a két kolostor hagyományban élő elnevezései. Ezt azonban a történeti adatok és a részletformák cáfolják. A ferences kolostort csak a 14. század végén alapítják, míg a domonkosok már 1290 körül megjelennek a városban,

49 s ennek megfelelnek stilárisan azok a részletformák, melyeket ma a domonkos templomnak tartott épület szentélyében látunk.°° így a névcserét elvethetjük. Ha a „Provienthaus" megnevezés a helyes, akkor a tervlapok nem az egykori ferences, hanem a domonkos kolostorra vonatkoznak. Ezt erősíti az is, hogy vizsgálva az első lapon lévő alaprajzot, az a domonkos templom alaprajzához, áll közelebb. Térarányai, a torony északnyugati sarka alatt átforduló kerengő, a keleti szárny egytraktusos kialakítása, illeszkedve a rövidebb szentélyhez, s a nyugati oldalon a homlokzat síkja elé kinyúló épületrész mind erre utal. Ez azt jelentené, hog)' a tervlapok a domonkos kolostorra vonatkoznak, s utólag tévesen került, az átalakításokat tartalmazó második tervlapra, a ferences felírás, így nem vonhatjuk be további bizonyító adatként a ferences templom kéthajósságának igazolásához. A két lap szignó által kézenfekvővé tett összetartozása azonban még nem jelenti azt, hogy ugyan ahhoz az épületegyütteshez készültek. Bár a szentélyek megegyeznek, a két lapon lévő templomhajó között eltérés van a térarányban, a déli oldal ablakainak számában, s a lépték is más. A nyilvánvalóan utólagos számozás is a két tervlap különböző provenienciáját jelentheti;

51 a mi első 275-ös számú lapunk a domonkos kolostor felmérése, hiányzik az Országos Levéltár anyagából a logikailag ide kívánkozó ismeretlen 276-os számú, míg a mi második 277-es számú lapunk mégis a ferences templomra vonatkozik, akkor viszont a „Provienthaus" felirat - ami szintén utólagos — téves. A második lapon szereplő templomhajó térarányai és szakaszolása a ferences templom hajójára illik és nem a domonkoséra. Egyedül csak a nyugati homlokzat kétaxisos formálása terel a domonkos templom felé, ahol a mai állapotban két barokk ablak látható a nyugati kapu felett. Tovább erősíti az is, ha átgondoljuk, hogy az ábrázolt együttes ráillik a ferences templom 17. század végi állapotára, mely a történeti adatok alapján elénk rajzolódik. Az 1674-es dátum jelzi azt az időpontot, amikor a salvatoriánusok még csak a szentélyt kapták vissza — a benne jelzett oltár is erre utal - s a hajó még a katonaságé volt. Elképzelhető, hogy ide tervezték eredetileg az „élelemtárat", ezt mutatja a „Kirchen zum" kifejezés is, de végül a terv papíron maradt, a katonaság pedig „kivonult" a hajóból is. így azután nem a gazdasági funkciónak kialakított építészeti megoldást kapott, lehetőleg felhasználva minden korábbi megtartható részt; hanem a barokk térfejlődésének megfelelő reprezentatív, egyhajós, kápolnasoros formát. Ezért bevonnánk a második tervlapot a kéthajós forma közvetett bizonyítékaként - bár már a homlokív görbületi sugara is elégséges lenne - érvrendszerünkbe, míg az első lapot a domonkos kolostorra vonatkoztatjuk. Az így igazolható kéthajós rendszerű hajóba a nyugati oldalról, a középtengelybe helyezett kapun lehetett bejutni. Maga a nyugati homlokzat háromaxisos komponálása volt, a két közbenső falmező belső oldalának lefaragott konzolai azt mutatják, hogy a nyugati szakaszban a középpillér és a két szembenlévő konzol közötti teret valamilyen „térkonstruktív" jellegű boltozattal fedték le,

52 ahogy azt a diadalívnél is tették, valószínűleg, hasonlóan számos kéthajós rendszerű templomhoz. (7. kép) Az 1980-8 l-es kutatás során feltárt kapuról már esett szó a kuta-