Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Buzás Gergely – Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György – Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor

1. Edward Brown angol utazó Visegrádot ábrázoló rajza 1673-ból. (Dercsényi D. nyomán) ton pápa 1425. június 27-én keltezett, a kolostor alapítást jóváhagyó okleveléből megtudjuk, hogy a ferencesek a városban lévő Szent György kápolnát kapták meg, amely Zsigmond előtt a magyar királyok személyes használatára szolgált - az Anjou-kori városi palota kápolnája volt -, de mivel már használaton kívül állt és romokban hevert, a király helyreállíttatta és mellé a barátok számára egy házat emeltetett. A későbbiekben pedig a kápolna egyházzá bővítését tervezte „harangtoronnyal, harangokkal, kolostorral, cinteremmel és más szükséges műhelyekkel és illő építményekkel".

1 Úgy tűnik azonban, hogy a király hamarosan megváltoztatta tervét és nem a Szent György kápolnát bővíttette ki - hiszen a kápolna a kolostortól független, elhagyott épületként Jagelló-kori forrásokban újra megjelenik

2 - hanem 1425 után, közelében egy teljesen új kolostort és egy Szűz Máriának szentelt templomot építtetett. A 15. század közepén a kolostor épületei használhatatlanná váltak, ezért Mátyás 1473. március 18-án pápai engedélyt kért a visegrádi ferences kolostor építésére.

3 A pusztulás nemcsak a kolostort sújthatta, hanem az egész várost is, a kolostor újjáépítésének terve az egész város újjáépítésének tervébe illeszkedett. 1474-ben a király erdélyi szászokat hívott a város benépesítésére

4 és a hetvenes évek második felében pedig hozzákezdtek a palota újjáépítéséhez is.

5 A Szent György kápolna szintén tönkrement, egy keltezetlen, talán Jagelló-kori oklevélben, a király egy bizonyos Imre prépostot nevezett ki a kápolna rektorává, azzal a feltétellel, hogy az helyreállíttatja az épületet.

6 Imre prépost azonban nem teljesítette a feltételt, mint ahogy Mátyás kolostor építési terve sem valósult meg. A romokban álló ferences kolostort végül II. Ulászló állíttatta helyre. Az újjáépítés már a vége felé járt, amikor - valószínűleg 1511-ben - Nyási Demeter érseki vikárius engedélyt adott a kolostor közelében álló romos kápolna - minden bizonnyal a Szent György kápolna - elbontására, hogy annak köveit az új torony építéséhez felhasználhassák. Mindössze annyi feltételt szabott, hogy a kápolna helyén állítsanak fel egy keresztet és ehhez a kápolna védőszentjének ünnepén minden évben körmenetben vonuljanak ki.

7