Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)
Buzás Gergely – Laszlovszky József - Papp Szilárd - Szekér György – Szőke Mátyás: A visegrádi ferences kolostor
A visegrádi ferences kolostor BÚZÁS GERGELY - LASZLOVSZKY JÓZSEF - PAPP SZILÁRD SZEKÉR GYÖRGY - SZŐKE MÁTYÁS A visegrádi Mátyás Király Múzeum és az ELTE Középkori Régészeti Tanszéke közötti megállapodás alapján 1990-ben közös ásatást kezdtünk a visegrádi ferences kolostor kerengőszárnyainál. A korábbi, ezen a helyen folyó kisebb kiterjedésű kutatások arra mutattak, hogy a kolostornak jelentős építészed részletei maradhattak meg az igen vastag: 1,5-2 méteres omladék és pusztulási réteg alatt. A nagy jelentőségű egyházi épület jórészt szabadon áll, a templom kivételével, ahol újkori épületek és egy sportpálya megnehezíti az ásatásokat. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a földfelszín feletti, újkorban használt kő kerítésfal részleteket őrizhetett meg a kolostortemplom északi oldalfalából. A kolostor történetéről, a magyarországi forrásviszonyokat figyelembe véve, nagyon gazdag középkori levéltári anyag maradt fenn. Ezekből tudjuk azt is, hogy a kolostor felépülése előtt, egy korábbi egyházi intézmény is volt a területen, amelynek esetleges feltárása fontos adalékokat szolgáltathat Visegrád egyház- és építészettörténetéhez. Mindezek alapján az 1990-ben megkezdett kutatások célja az, hogy a szabadon álló kolostorépületet, annak fennmaradt falmaradványait szisztematikusan feltárjuk. Lehetőség szerint ugyancsak fel kívánjuk tárni egyes területeken a kolostor alatti rétegeket. A ferences építkezések előtt ugyanis a kolostor egy részén egy természetes mélyedés húzódott, amelyet a királyi palotából származó törmelékkel, szeméttel töltöttek fel. így megvan a lehetősége annak, hogy a királyi palota korai időszakának gazdag anyagi kultúrájából is felszínre kerüljenek leletek. Az 1990-es feltárás helyének kiválasztásában az említett szzempontok mellett az is szerepet játszott, hogy az előkerülő építészed maradványok azonnali állagmegóvására, vagy helyreállítására nincsen lehetőség, így szükségessé vált egy ideiglenes védőtetővel való lefedésük. A védőtetők kiépítése szempontjából a déli és az északi kerengőszárny adta a legkedvezőbb lehetőséget, így a kutatások először e szárnyak kerengőfolyosé)ira koncentrálódtak. A ferences kolostor feltárása, a közvetlen ásatási együttműködésen kívül, jó lehetőséget nyújt arra is, hogy a fentebb megfogalmazott céloknak megfelelően az egyetemi hallgatók egy komplex régészeti szituáció feltárásával megismerkedjenek, és részproblémákat; például kőfaragványok felmérése, boltozatrekonstrukció, stb. önállóan megoldjanak. A visegrádi obszerváns ferences kolostorról a ránk maradt igen gazdag okleveles forrásanyag és a viszonylag jó állapotban megőrződött építészeti maradványok alapján részletes, sokoldalú képet tudunk alkotni. Az obszerváns ferenceseket Zsigmond király telepítette le Visegrádra. V. Már-
