Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Valter Ilona: A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása

A magyarországi szerzetesrendi építészet kutatása VALTER ILONA A magyaroszági középkori építészeti em­lékek tanulmányozása már a múlt század negyvenes éveiben megindult. A székes­fehérvári bazilika ásatását 1848-ban kezdte meg ErdyJános. 1 1860-ban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottsága, amely az építészeti maradványokon kívül a föld mélyében rejtőzködő emlékek felkutatását, ismerte­tését is célul tűzte ki, és a meginduló tudományos kiadványok: az Archaeológiai Értesítő és az Archaeológiai Közlemények gondozását. 2 1872-ben létrejött a Ma­gyarországi Műemlékek Országos Bizottsága, melynek feladata a műemlékek összeírása, helyreállítása, ismertetése. 3 A korszak nagy történész, régész, művé­szettörténész, építész egyéniségei e Bizottságok tagjai, a régészeti és művészettör­téneti kutatás és műemlékügy nagy úttörői: többek között Ipolyi Arnold, Rómer FlcTis, Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre, Steindl Imre, Schulek Frigyes. Az ő tisz­teletet érdemlő, fáradhatatlan munkásságuk hagyta ránk az első műemléki lajst­romokat, monográfiákat. Számos szerzetesrendi emlék leírásával is megismerked­hetünk munkáikból. Henszlmann Imre folytatta a székesfehérvári ásatásokat, 4 el­kezdte a kalocsai székesegyház feltárását, amelyet e század elején Foerk Ernő vett át. Henszlmann Imre a bátmonostori bencés és a topuszkói ciszterci monostor­ban is végzett ásatást. 5 A millenneumi idők közeledtével a földben lévő emlékek iránt csökkent az ér­deklődés, a meglévő emlékek reprezentatív helyreállítása került előtérbe. Az egyes műemlékek rendkívül rossz állapota is siettette a helyreállításokat. A kor szokása szerinti historizáló-purista stílusban számos szerzetesi templomunk meg­újult e korban. Elsőként a lébényi bencés apátsági templomot restaurálta August Essenwein, a nürnbergi Germanische Múzeum igazgatója, 1862-65-ben belülről, 1872-79-ben kívülről. 6 1872-75-ben a deáki bencés apátságot restaurálták és bőví­tették Schulek Frigyes tervei szerint,^ míg a pannonhalmi apátságot Storno Fe­renc állította helyre 1868-75-ben. 8 Ugyancsak ő az átépítője a garamszentbenede­ki bencés apátságnak is. A jáki bencés apátsági templomot 1897-1902 között, Schulek Frigyes felügyelete alatt restaurálta Gyalus László. 9 De restaurálták a hari­nai és az ákosi bencés templomot is e korszakban, valamint a tihanyi és a Jánosi bencés apátsági templomot, a kisbényi és az ócsai premontrei templomot is. 10 Ugyanekkor születtek az egyes apátságok történeti adatait összegyűjtő és feldol­gozó hatalmas történeti munkák, mint a 12 kötetes Pannonhalmi Rendtörténet és Békefi Rémig korszakos monográfiái a pilisi, a zirci, a cikádori és a pásztói cisz­terci monostorokról. 11

Next

/
Thumbnails
Contents