Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Nagy Emese: Az ozorai obszerváns ferences kolostor

2. Az okolicsnói (Okolicné) ferences kolostor alaprajza. koldulórendek más ágaihoz tartozó középkori kolostorokban nem került elő ez az alaprajzi részletmegoldás. Ugyanekkor az 1504-ben biztosan fennálló, de valószínűleg évtizedekkel korábban alapított hedrehelyi obszerváns kolostor keleti szárnyában Magyar Kálmán az. ozoraihoz hasonló, kisméretű cellák nyomaira bukkant (pontos elrendezésük a kutatás tájékozódó jellege miatt nem volt tisztázható), s feltételezte, hogy a kolostor alaprajza az ozorai anyakolostoréval megközelítőleg azonos lehetett.

19 A gyöngyösi ferencesek kolostora valószínűleg ugyancsak eleve az obszervánsok számára épült (bár vannak ellenkező feltevések is): 1465-től vannak biztos adataink a Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült obszerváns kolostorra, s az itt végzett építkezésekre. Temploma zömében megőrizte középkori részleteit, de kolostorát 1701-1730 között átépítették. História Domusában azonban megtalálható az átépítés előtti kolostorépület leírása, s azt is megtudjuk szövegéből, hogy az újjáépítés során sokat megőriztek a korábbi állapotból. Az. újjáépítés előtt a rendtagok, teológusok és novíciusok cellái a keleti szárny földszintjén és emeletén voltak. Az 170l-es újjáépítést ezzel a szárnnyal kezdték, s emeletén, illetve a többi szárny emeletein, ahol cellák voltak, középfolyosós elrendezést alkalmaztak. Feltehető tehát, hogy bizonyos mértékig még a 18. század elején is őrzik régi építési hagyományaikat,*" sőt - mint erre néhány barokk példa utal - később átörökítik azt más rendek, főként emeleti középfolyosós megoldásaira is. Érdekes módon, nem találkozunk a ma ismert épületek, vagy maradványok között kettős cellasorral azoknál a középkori eredetű kolostoroknál, melyeket az obszervánsok később vettek át a mariánusoktól, de nagyobb átépítéseket nem végeztek, ahol tehát az eredeti elrendezés nem tőlük származik (pl. amennyire ismerjük a szécsényi ferenceseknek a nagyobb részben 17-18. században átépített, de alaprajzilag - úgy tűnik - nem nagyon megváltoztatott kolostorában).'1