Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Nagy Emese: Az ozorai obszerváns ferences kolostor

ló magyar rendtartomány nem lévén, ezek a boszniai vicariátushoz tartoztak, akárcsak azok a 15. század első évtizedeiben épült kolostorok, melyeket sorra alapítanak az ország főurai, birtokos nemesei. 1448-ban érik el, hogy a pápa engedélyezze, hogy elváljanak a bosnyákoktól és megalakíthassák az önálló magyar rendtartományt.

4 Az ozorai kolostor alapítása még az önálló magyar vicaria megalakulása előtti időre esik.

5 Pipónak az ország életében betöltött szerepe s egyéni hajlandóságai egyaránt indokolják, hogy miért épp a szigorúbb ferences ágat telepítette le uradalmának központjában. Zsigmond király 1404 őszén a temesi ispánságot bízza Pipóra „az alsó részek több megyéjével együtt", ez lényegében azt jelenti, hogy haláláig ő a délkeleti országrészek egyedüli ura és kormányzója.

6 Azoké a területeké tehát, ahol a legtöbb az eretnek, ahol a korai obszerváns kolostorok találhatók, s ahol ő is megismerheti működésüket. Zsigmond király maga is nagyon kedvelte az obszervánsokat, s Pipo épp akkor látogatta meg 1415-ben királyát a konstanzi zsinaton, amikor ott elfogadták a ferencesek szigorúbb ágának kiválását a korábban szervezetileg egységes francia rendtartományból/ A török ellen vívott háborúiban ugyancsak kapcsolatba kerülhetett velük. Adataink szerint a korabeli főurakhoz képest sok szempontból mértékletes Pipótól talán emberileg sem állt nagyon messze a ferences gondolat. Az igaz, hogy udvarának fényéhez ragaszkodott, de az is kiderült róla, hogy pl. pozíciójához és lehetőségeihez képest kevés magánvagyont gyűjtött, s hogy mértékletes volt az evés-ivásban és sok más egyébben.

8 Dicsérik vallásosságát, jóságát. Ozorai Pipo 1418-ban kapott engedélyt V. Márton pápától obszerváns kolostor alapítására. S azt, hogy a kolostor 1423-ban már állott, onnan tudjuk, hogy Szálkai Balázs ferences helytartó ez évben mutatta be Pécsett a megyéspüspöknek azt a pápai engedélyt, mellyel igazolta a kolostor felépítésének jogos voltát.

9 Az új magyar rendtartomány megalakulásakor Ozora népes kolostornak számított. 1448-ban szervezeti hovatartozására nincsenek adataink, de 1475-ben már az ozorai őrség központja és névadója. Hozzá tartozik a dunántúli kolostorok közül Paks, Györgyi, s talán már ekkor Hedrehely is; 1517-ben Kőrösheggyel, Csákánnyal, Sellyével szaporodott a felügyelete alá tartozó kolostorok száma. 1531ben ehhez az őrséghez tartozik Perecske is.

10 Az ozorai kolostor nagyságát és fontosságát több egyéb adat is igazolja. 1462ben itt tartották a szigorú ferencesek közgyűlését,

11 amikor is elég nagyszámú szerzetes elhelyezéséről kellett gondoskodniuk. Az Ozorán megjelentek létszámát nem ismerjük, de egy későbbi - 1531-ben másutt tartott - közgyűlés adatai szerint akkor a szóban forgó kolostornak saját szerzetesein kívül 48 külső résztvevő elhelyezését kellett megoldania.

12 Az ozorai kolostorban élők létszámáról 1535-ből van adatunk: 20 szerzetesével (megosztásuk: 8 misés pap, 2 növendék és 10 segítő testvér) önmagában is a népesebb kolostorok közé számított.

13 Az alapítástól eltelt időben a kolostor illetve Ozora birtokosai többször változtak. Ozorai Pipo 1426-ban halt meg. Özvegye 1438-ban intézkedett, hogy halála után Ozora várát és tartozékait - tehát a kolostort is - Hédervári Lőrinc nádor és utódai örököljék. 1443-ban már a nádor kezén találjuk. 1500-as és 1506-os adatok szerint a nádor utódai birtokolják. 1542-ben Török Bálint kezén találjuk; az ozorai kolostorban lakott a felesége udvarába kirendelt gyóntató, Keresztúri Vitályos, az utolsó ozorai őr. Ekkor már nagyon fenyegeti a török a környéket. Az 1542. évi közgyűlésen engedélyezik - többek között - a fenyegetett ozorai szerzetes testvéreknek is, hogy kocsit és két lovat tarthassanak a török előli menekülés esetére (egyébként az obszerváns szerzeteseknek szigorúan tilos lovon, kocsin közleked-