Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Nagy Emese: Az ozorai obszerváns ferences kolostor

Az ozorai obszerváns ferences kolostor igen régen (1957) végeztem, s a feltárás eredményeit publikáltam is,

1 mégis érdemes talán néhány szót szólni róla abban a körben, ahol a koldulórendi építkezések újabb kutatási eredményeit ismertetve bizonyára sikerülni fog a rendi építkezések több jellegzetes vonását összefoglalni. Érdemes beszélni róla egyrészt azért, mert a feltárások a kolostor épületének egy olyan jellegzetességére hívták fel a figyelmet, ami még a koldulórendi építkezéseken belül is speciális csoportot alkot. A másik szempont, hogy Ozorán, ahol a vár és környéke feltárásával igen jelentős régészeti-, műemléki munkák folynak, s úgy tudom, felmerült pl. a középkori eredetű plébániatemplom kutatásának igénye is, indokolt lenne, hogy Ozorai Pipo családi uradalmi központjában kialakult mezőváros egyik jellegzetes és jellemző objektuma is teljes feltárásra kerüljön. Az általam végzett feltárás igen szűkre szabott anyagi keretei ugyanis csak kis tájékozódé) kutatásra, s a kolostor részleges, több bizonytalan elemet hordozó megismerésére nyújtottak lehetőséget. Ozora ferences kolostorát Ozorai Pipo, Zsigmond király egyik legfontosabb főembere, az ország leghatalmasabb báróinak egyike építtette. A birtokhoz 1399ben, Ozorai Borbála eljegyzésével jutott, s azt hogy a birtok fejlesztését már kezdettől tervezte, mutatja, hogy már 1399^ben jogot szerez a helységnek hetipiac tartására. Pályájának csúcspontján is, élete végéig Ozora marad családi uralmának központja, ahol az 1416-ban kapott várépítési engedély alapján emeli, a korszerű igényeknek messzemenően megfelelő kastélyát. A tekintélyes uradalom mellett Ozora virágzó mezővárossá fejlődik, s 1426-ban mezővárosi kiváltságlevelet kap földesurától.

2 A mezővárosi fejlődés egyik jelentős állomása az obszerváns ferences kolostor alapítása és felépítése. Pipo és az obszerváns ferencesek kapcsolata több tényezőből tevődik össze. A ferencesek szigorú ágát képező obszervánsok azokból a testvérekből kerültek ki, akik a ferences renden belül kialakult szegénységi vitában Szent Ferenc eredeti célkitűzéseit tartották meg (observarunt), szemben a szegénységet tágabban, lazábban értelmező konventualis vagy másképp marianus ággal. Céljuk az eretnekek (a balkáni bogumilok, a patarénusok, a görögkeletiek és a husziták) megtérítése, de jelentős szerepet vállalnak a török elleni hadjáratokban is, melyekben zömmel ők töltik be a seregek lelkipásztori teendőit. Feladatuk azonban a hittudomány művelése is, s ennek érdekében iskolákat is tartanak fenn.

3 Az első magyarországi obszerváns kolostorokat a 14. század közepe után Nagy Lajos király alapította az ország déli, eretnekségektől fertőzött vidékein, s itt önálNAGY EMESE ozorai ferences kolostor feltárását