Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Bartos György: Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez

34. Házi i. m. (1921) I/I. 243. 35. HO III. 24-25; idézi Házi i. m. (1963) 263. Az itt szereplő István comes, soproni bírót - ismereteim szerint - sem Házi J., sem a későbbi irodalom nem azonosítja Harkai Fülöp fia István mesterrel, pedig a róluk szóló adatok összevetéséből világosan kiderül ez. Katonai és diplomáciai szolgálatok után, 1301-ben ő lesz az országnagyok javaslatára az óbudai királynéi palota udvarispáirja, „magister Stephanus de Supronio"-ként említve. Közvetlen leszármazottai a Harkai és a Turnhofer családok. Az 1379-es háztulajdonos-jegyzék adataival összevetve, ez még csak növeli a Major Jenő által felvetett elképzelés esélyét, miszerint Harkai István mester lehetett - saját telkének felét átengedve - a ferences kolostor alapítója és eredeti kegyura. (Majori, m. 161). O 1327ig szerepel a város vezetésében és országos ügyekben, így nem lehetetlen, hogy az ő síremlékét kell látnunk a templom szentélyében levő sasos címeres, sárkányos fülkesírban. A kegyúri jogok adás-vételének példáit látva, felmerülhet, hogy az, ilyen módon kerülhetett a család mindkét ágával hitel és zálogügyleteket folytató Gaissel család kezébe. 36. majakl'ovce A tanulmány fényképeinek származási helye: OMvH Fotótár; a rajz Fejes Béla munkája.