Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal,)

Vándor László: A Zala megyei ferences kolostorok kutatása

Összefoglalóan: A régészeti kutatás során nagyon kevés építészeti részlet került elő, amely a kolostor építésének idejét, pontos meghatározását elősegítette volna. A bordatípus alapján a kolostor építési idejét nehéz datálni, hiszen ez a típus az egész 15. századot végigkíséri.

41 Mivel azonban a 15. század második felében Zalában már a kétszer vályúzott profilú bordák az általánosak, az építkezést a század közepénél későbbre nem lehet helyezni. III. Keszthely A keszthelyi ferences templom és kolostor építészettörténeti értékelését 1941ben Csemegi József elvégezte.

42 Az ő megállapításai nagy vonalakban ma is megállják a helyüket. 1954-55-ben Sági Károly végzett ásatásokat egyrészt a kerengőben, másrészt a szentély déli oldalán. (5. kép) Az 1980-81 évi ásatásokra, amelyeknek során alkalom nyílt a szentélybelső, a sekrestye és az északi folyosó részleges régészeti kutatására, elsősorban a helyreállításhoz, szükséges adatok miatt volt szükség, de voltak olyan eredmények is, amelyek alapján az előző kutatások kiegészítésére, illetve cáfolására is vállalkozni lehet. Egyrészről a sekrestyefolyosón végzett feltárás semmiféle bizonyítékát nem találta annak a lépcsőnek, amelyet Csemegi József itt feltételezett. A kerengőfolyosón sikerült feltárni a szentély északi oldalán állt torony alapjait a szentély és a templomhajó szögletében, amely a G. Turco féle alaprajzon szerepel. (6. kép) A templom északi fala mellett álló keiengőfolyosó jórészt középkori, eredeti ablakainak a szélességét sikerült megállapítani. 5. A keszthelyi kolostortemplom déli oldalán végzett feltárások összesítő alaprajza.