Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Preisich Gábor: Budapest arculatának változása az utolsó fél évszázadban

A Kiskörút északi végén a Nyugati-térnek a volt MÁV-irodaépület, az Ilkovics büfé és a Westend-ház bontása árán épült Skála Metro fekete üvegpalotája, az előtte fekvő süllyesztett tér, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út közötti közúti felüljáró és a Nyugati pályaudvarnak szabaddá tett, felújított épülete adnak a korábbitól teljesen eltérő arculatot. A Bajcsy-Zsilinszky úton eltűntek a villamos sinek. Az út középrészén lebombázott házak helyén Podmaniczky Frigyesnek - a Közmunkatanács harminckét éven keresztül volt alelnökének - nevét viselő tér keletkezett névadójának szobrával. A Bajcsy-Zsilinszky út mögött az Erzsébet tér szélén épült 1948-49-ben a Távolsági autóbuszvégállomás, a háború utáni első évek színvonalas építészeti alkotása. A végállomás és a főútvonal közötti Marokkó-udvart a József Attila utca torkolatának északi oldalán álló épülettel együtt 1962-64-ben bontották le, a József Attila utca déli oldalának árkádosításával egyidejűleg. Végül a József Attila utca, BajcsyZsilinszky út sarkán (az Andrássy út forgalmának a József Attila utcába való átvezetése után fennmaradt telekrészen) 1989-90-ben íves alaprajzú irodaház, épült. E beavatkozások, bontások, építkezések által itt, a város egyik fontos sarokpontjában, az Andrássy út és a Károly körút tengelyének találkozásánál teljesen új arculatú városkép keletkezett. Mellette - a Kiskörút töréspontjában - a Deák téren, két metróvonal és a kisföldalatti találkozásánál a főváros egyik legfontosabb forgalmi csomópontja, mintegy tömegközlekedési központja alakult ki. A Károly körút belvárosi oldalán a Központi Városháza erre az útra néző szárnyának csak földszinti része maradt meg ideiglenes üzletsorként. Vele szemben a tervezett Madách út máig is torzó, csupán egy tömb beépítésével folytatódott. A Károly körúton a Madách-házakhoz jól illeszkedő néhány új ház épült. A Kiskörút és Rákóczi út találkozásánál az Astoriával szemben, ahol egykor a régi Nemzeti Színház állt, időszakunk végén (1990-ben) még beépítetlen volt a telek. A Kálvin tér arculata a bombázások következtében foghíjassá vált. Zártsága a Múzeum körút felé megszűnt. A foghíjak beépítésére számos terv készült, időszakunk végén épült meg a teret a Kecskeméti utca felé építészetileg lezáró Korona Szálló. Változatlanul megoldásra vár a Baross utca és a Múzeum körút torkolatának beépítése. Maga a Kálvin tér úgyszólván egészében forgalmi térré alakult. A Kiskörút és a Nagykörút közötti városrészben az áthaladó főútvonalak közül az Andrássy út megőrizte patinás arculatát, ezt az oda nem illő üzletportálok eltávolítása is elősegítette. A Rákóczi út arculatában új elem az 1956. évi harcok során megsérült épületek földszintjének árkádosítása, majd a villamosközlekedés megszűnése. A Blaha Lujza tér arculatát a Nemzeti Színház lebontása, a Nagykörút sarkán épült moderneskedő „újságpalota" és a Corvin áruház homlokzatának sematikus burkolata kedvezőtlenül változtatta meg. Kedvező színfolt viszont a téren a parkosított területen álló kis szökőkút. A Baross téren új elem a metró-megálló süllyesztett tere, valamint a Keleti pályaudvar homlokzatát kedvezőtlenül elvágó közúti felüljáró. E két útvonal közt a Belső Erzsébetvárosnak már évtizedek óta esedékes rehabilitációja - két tömbre kiterjedően - éppen csak megkezdődött, de a Klauzál téri vásárcsarnok korszerű átépítésével együtt már eddig is hozzájárul a városrész lakóés üzleti értékének növekedéséhez. A Belső Józsefvárosban a Nemzeti Múzeum körüli egykori „főúri negyed" palotáiba kulturális intézmények költöztek. A Magyar Rádió, mint ismeretes egy egész tömböt vett igénybe. Ezáltal e terület jellege a korábbihoz képest teljesen átalakult. A Nagykörút és Üllői út kereszteződését ugyancsak az 1956 évi harcok során leomlott házak helyén emelt új épületek térré tágították és így az Üllői úti Lechner-féle Iparművészeti Múzeum az eddiginél jobban