Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Preisich Gábor: Budapest arculatának változása az utolsó fél évszázadban
érvényesül, ha az újonnan emelt épület színvonala nem is arányos e csomópont városszerkezeti jelentőségével. Az Üllői úton megszűnt villamosközlekedés szintén megváltoztatta az útnak hagyományos arculatát. Lépjünk most gondolatban tovább és vegyük szemügyre a Nagykorúitól a belső városrészeket határoló Hungária körútig terjedő városrészeket és az ezeken keresztülvezető főútvonalakat. Altalánosságban itt is megállapítható az állami tulajdonban levő épületek, - elsősorban lakóházak - megfelelő karbantartásának, felújításának elmaradása, ezáltal állapotuk leromlása. Nem egy helyen találunk életveszélyessé vált épületeket, aládúcolt függőfolyosókat, főleg a Józsefvárosnak és a Ferencvárosnak a Nagykörúthoz közeli részei mentek tönkre és ez társadalmi arculatukban is megmutatkozik. A Józsefvárost a legszegényebb rétegek, így a cigányság mind nagyobb mértékben választja lakóhelyül. A prostitúciónak is ez a környék vált központjává. iVIindkét kerületben egy-egy nagyobb, városrekonstrukció célját szolgáló akció változtatta meg környezetének jellegét. A józsefvárosi paneles lakótelep tizenegy emeletes házai idegen testként ékelődnek a városszövetbe. Kedvezőbb a IX. kerületben a Ferenc tér körüli tömbök átépítése. A megtartható épületek rekonstrukciójával magasságban és tömegben megfelelő új épületek illeszkednek a környező tömbökhöz. A VI. és VII. kerületet határoló Dózsa György út városligeti szakaszán a zöldterületben fájó sebet ejtett az 1950-ben létesített széles felvonulási útvonal, amelynek a Damjanich utca tengelyében álló Regnum Marianum-templom is áldozatul esett. A városligeti fasor tengelyében álló Sztálin-szobrot 1956-ban ledöntötték, de tribünje még sokáig használatban maradt. Vele szemben a Dózsa György út és a városligeti fasor mintegy szakszervezeti negyeddé alakult új székházaival, köztük a háború utáni építészet reprezentatív alkotásával, a MEMOSZ-székházzal. A Hősök tere felújított burkolatával korábbi formáját őrzi, tengelyében a Millenniumi emlékművel, csak az öt Habsburg uralkodó szobrát cserélték ki Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrára. A Dózsa György út folytatása mentén a Népstadion-komlexum a tárgyalt korszak egyik legjelentősebb, reprezentatív alkotása, amely a mellette létesített távolsági autóbuszvégállomással együtt a korábbihoz képest teljesen eltérő jelleget adott környezetének. A város központi részéből kivezető főútvonalak közül a Váci útnak az Árpád-hídfőig terjedő szakasza új épületekkel egészült ki. A Dráva-utca - Dózsa György úti keresztezés az Elektromos Művek felújított központjával, a Volga Szállóval, a Vízművek új irodaházával jelentősen felértékelődött. Az Árpád híd pesti hídfőjéhez csatlakozó beépítés, valamint a Váci út és Róbert Károly körút keresztezésénél épült adminisztratív, kulturális és kereskedelmi létesítmények, köztük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság magasháza, valamint a korszerű távolsági autóbuszvégállomás révén itt a fővárosnak jelentős alközpontja jött létre. Az útvonal jelentőségét növelte a Metrónak alatta vezető 3-as vonala, amely itt felváltotta a felszíni villamosközlekedést. Az Andrássy út folytatásában a Kacsóh Pongrácz út - egyik oldalán a Rákosrendező pályaudvar mentén megmaradt családi házas övezettel, másik oldalán hosszan elhúzódó lakóteleppel - az M3-as autópálya bevezető szakasza, ezáltal a legfontosabb bevezető útvonalak egyike lett. A Kerepesi út zuglói szakaszát a ceglédi vasút felüljárójától egészen a körvasútig új épületek szegélyezik. A „szocreál" épületsávot keleten a Zuglói lakótelep paneles épületei váltják fel. Ez utóbbinak központja, az Örs vezér tere és környezete a
