Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Parádi Nándor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye múzeumának 1941. évi építési terve

igazgatóhoz küldött beadványában kéri, hogy az Országos Magyar Történeti Múzeum a megye területét a most alakulóban levő vármegyei múzeum kutatási teré-. ül biztosítsa.

6 Zichy István a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsán keresztül küldött válaszában a megyei múzeum kutatási terének kijelölését korainak tartja. Másrészt ebben az ügyben nem egészen illetékes, mert az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatójának véleményét figyelembe véve, a felépített múzeumnak a működési engedélyt a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének elnöke adja ki.

7 A megye alispánja 1943 elején a pomáz-klisszai és a nagytétény-csuti ásatás folytatására kért engedélyt. A Klisszai ásatás ügyét az Országos Magyar Történeti Múzeum részéről a feltárás addigi vezetője, Domanovszky György véleményezte. Ebben leírta, hogy a templom környéke kivételével a terület fel van tárva. Domanovszky szerint a terület bérleti viszonyát nem érdemes fenntartani, a romterület kisajátítását javasolja és ennek költségeit Pest vármegye fedezze.

8 Ezt a véleményt — kissé átfogalmazva — mint álláspontot Zichy István a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsához terjesztette fel. 1944. május elején Zichy főigazgató a megye alispáni hivatalától a klisszai ásatás befejezésére 10.000 Pengőt kért.

9 Még ebben a hónapban az alispáni hivatal átiratára Zichy áttekintést adott az eddig elvégzett munkáról. A régészeti feltárás befejezéséhez a templom egy részének, a Luppa mauzóleum környékének feltárása szükséges. Zichy sürgős feladatnak említette a feltárt alapfalak és az épületmaradványok konzerválását, sértetlenségük biztosítását, amelyet eddig az Országos Magyar Történeti Múzeum a terület bérletével szavatolt. Mivel ez a megoldás költséges és nem is lehet végleges, ezért leghelyesebb a romterület kisajátítása lenne.

10 Az elmondottakat összegezve azt szűrhetjük le, hogy a múzeum megvalósítása a terv elkészülte után sem jutott előbbre. Az építés megkezdésének alapfeltétele, a terület kisajátítása, építkezés céljára szabaddá tétele nem történt meg. A megyei múzeum felépítésére a pomáz-klisszai romterület közelében azóta sem került sor, a tervrajza csak papíron maradt meg. Felépülése esetén bizonyára az eredeti elképzelés szerint hasznosították volna. A megyei múzeumi szervezet kialakulása után az épület bővítésével a megye Régészeti Múzeuma itt kaphatott volna helyet. Ma már csak annyit mondhatunk róla: kár, hogy nem valósult meg. JEGYZETEK 1. Pest megye Régészeti Topográfiája. A budai és szentendrei járás. Szerk. Torma István. (Magyarország Régészeti Topográfiája 7.) Bp. 1986. 7. 2. Pest megye Régészeti Topográfiája i.m. 185. 3. Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz. Bp. 1939. 17. 4. Irattári szám: Országos Magyar Történeti Múzeum (rövidítése a következőkben: OMTM) Főigazgatóság 13/1939. 5. A tervrajzot és az építési műleírást az OMTM Főigazgatóság irattárában, Domanovszky György Pomáz-KIisszai ásatási elszámolási iratai között találtam meg. Irattári szám: OMTM Főigazgatóság 130/1942. 6. Irattári szám: OMTM Főigazgatóság 28/1942. 7. Irattári szám: OMTM Főigazgatóság ad. 28/1942. 8. Irattári szám: OMTM Főigazgatóság 53/1943., ad. 53/1943. 9. Irattári szám: OMTM Főigazgatóság 69/1944. 10. Irattári szám: OMTM Főigazgatóság ad. 69/1944.