Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Parádi Nándor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye múzeumának 1941. évi építési terve

Műleírás és Hozzávetőleges költségelőirányzat PEST PILIS SOLT KISKUN VÁRMEGYE POMÁZON ÉPÍTENDŐ MEGYEI MÚZEUMÁNAK ÉPÍTÉSÉHEZ A megyei múzeum Pomáz községben, az ún. Lupa mauzóleum mellett terveztetett, a Pomáztól Szentendre felé vezető országútról leágazó úton, szemben a régi ráctemetővel. A vázlatterven feltüntetett helyszínrajzon látható az a terület, melyet ki kell sajátítani, és mely kapcsolódik ahhoz a romterülethez, ahol a Nemzeti Múzeum egy középkori templomot és vele kapcsolatban létesült Vegyesházi királyaink kastélyát tárta fel nemrégen. Ettől a romterülettől a vázlattervben látható metszet szerint lankásan ereszkedik le a múzeum telke az útig. A kisajátítandó terület a romterületen kívül egy onnan az útig nyúló 30 méteres (cca 16 öl) teleksáv, mely nem feltétlenül a sarkon, hanem kissé a mauzóleum felé is elképzelhető - amennyiben a sarokrész kisajátítása, vagy a telekosztás miatt nehézségek volnának. Csak azért választottuk a tervezetnél ezt a sarkot, hogy lehetőleg távolabb kerüljünk a Lupa féle mauzóleum Ízléstelen architektúrájú épületétől, mely elhelyezésénél fogva uralkodik a környéken. Az említett sírbolt lebontása feltétlenül kívánatos nem csak szerencsétlen formája, hanem amiatt is, mert belemetsz az egykori templom homlokfalába, és így a templom teljes feltárásának útjában van. A sírbolt helyett lapos kősír létesítését javasoljuk, kovácsoltvas, vagy akár kőkerítéssel, esetleg négy jegenyének az ültetésével az alapító kívánságának is eleget tehetnénk - hogy ugyanis messziről látható legyen. A megyei múzeum előtt 6 méter széles sávot hagytunk autó és kocsiparkolásra. A múzeum kőkerítésének kovácsoltvas kapuján belépve előudvarba jutunk, melyet kétoldalt íves folyosó, szemben pedig maga a múzeumépület határol. Az íves folyosók hátsó falába építhetjük be a feltárás alatt előkerült és még előkerülő feliratos és tagozott köveket, melyek fedél nélkül a szabadban igen gyorsan elpusztulnának. Az egyik folyosóról a műhelybe (restauráló műhely), a másikról pedig a múzeumba vezet ajtó, mely egyúttal méizeumi bejáróul szolgál akkor, ha a középső főbejáratot zárva kívánjuk tartani, valamint télen is, midőn a múzeumi rész le van zárva. Ehhez a bejáróhoz tartozó előtérből folyosón keresztül nyílik a szolgalakás (25 m

2 szoba, 12 m

2 konyha, kamra és WC.) a múzeumi WC, valamint a padlásfeljáró lépcső is. A padláslépcsőt két karral, kényelmes méretekkel terveztük, mert a padlást nemcsak a szolga használja, hanem ez szolgál múzeumi raktár céljára is, - a pincetér építése és szigetelése fölöslegesen megdrágítaná a múzeum építését. A már említett előtérből nyílik a múzeumi iroda is (15 m

2

) majd pedig a múzeum nagy-terme, mely 6 m széles és 14 m hosszú. Ehhez csatlakozik a szolgalakás átellenes szárnyát alkotó kisebbik múzeumi terem 9 méteres hosszal, melyet a múzeum bővítése esetén tetszés szerint toldani lehet. A irmzeum kiállítási helyiségeinek összes alapterülete 125 m

2

. A két terem tetszés szerint osztható kiállítási szekrényekkel, ill. kulisszákkal. Mindkét terem világítását magasan elhelyezett ablaksorok szolgálják, melyek lehetővé teszik az alattuk levő falterület kiállítási célokra való felhasználását, - ezenkívül a magas ablakok a tárgyaknak is kellemesebb megvilágítását adják, a mennyezetről visszavert és megtört, tehát szórt fény révén.