Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)
Sisa József: A mikosdpusztai Mikos-kastély
Tarródházi báró Mikos Edéről (1820. április 2.- Mikosd, 1873. szeptember 6.) meglehetősen kevés ismerettel rendelkezünk. 7 Valószínű, hogy a tatai piarista gimnáziumban tanult. 8 1841-ben házasodott meg, Glugovácz Teréziát véve feleségül. Házasságukból eg)' fiú, János, és két leány, Olga és Gizella született. Mikos Ede sem az országos, sem a megyei közéletben nem játszott szerepet, értesülésünk szerint nem viselt semmiféle tisztséget. 9 A szűkös információk nyomán a magánéletbe forduló, birtokain mintaszerűen gazdálkodó földesúr képe rajzolódik ki. Ebbe a képbe illik bele, hogy fiát, Jánost tanulmányai befejeztével hosszabb időre Amerikába küldte ki, hogy az ott szerzett tapasztalatokkal a gazdaságot majd tovább virágoztassa. 10 Mikos Ede alig ismert magánéletének érdekes, és a kastélyra nézve tanulságos színfoltja Than Mórral fenntartott kapcsolata. Az országos hírű festőművész falképfestés mellett portrékkal is foglalkozott, egyebek közt a hatvanas években Vas megye részére elkészítette gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc arcképét. 11 1869ben Mikosdon járt, ahol báró Mikos Ede valamint felesége arcképét festette meg. Az előbbi fekvő formátumú festmény; a báró fekete díszruhában, kezében kardot tartva, ünnepélyes arckifejezéssel ül, komor, szakállas alakját képzelt erkély klasszikus architektúrája foglalja keretbe. 12 A kép jobb felső sarka szabad tájba nyílik, ahol Mikos Ede büszkesége, a kastély áll. (Figyelemreméltó mozzanat, hogy a reprezentatív keretarchitekturához nem találták megfelelőnek a kastély romantikus stílusát - az talán még mindig újszerűinek, a méltóság kifejezésére alkalmatlannak számított.) A portré Mikosnét ábrázoló párdarabja sajnos elveszett; ezen az asszony szintén teraszon ült, a kastély ábrázolása nélkül. 13 A két portrét szemlélve nem maradhatott kétség afelől, ki a kastély ura. Than Mórt azonban az arcképek megfestésénél több, talán baráti kapcsolat is fűzte Mikos Edéhez. A festő 1873. augusztus 4-én Pulszky Ferenchez intézett levelében említi, hogy hat hétre báró Mikoshoz utazik Mikosdra. 14 Könnyen meglehet, hogy a bárót festeni tanította, vagy vele együtt festett. (A hagyomány szerint Mikos Ede fia, János is barátságban volt Than Mórral, maga is foglalkozott festéssel, és a falu templomának oltárképét ő készítette. 15 ) Az 1873. évi, hat hetesre tervezett nyaralást azonban tragikus esemény szakította meg: szeptember 6-án Mikos Ede - élete 53. évében a jelek szerint váratlanul - elhalálozott. 16 A kastély elkészülte előtt báró Mikos Ede a falu közepén, a plébániatemplom mellett található földszintes kúriában lakott. Innen, a település központjából költözött ki a parkkal, magas kerítéssel és erdővel körülvett kastélyba. Kivonulása eltekintve az esetleg személyes beállítottságából fakadó mozzanattól - a 19. századi kastélyépítészetet döntően befolyásoló, megváltozott életfelfogásról tanúskodik. A kastély építésére nézve levéltári adatokkal nem rendelkezünk. Az elsődleges forrás, a családi levéltár szóbajöhető kútfői építési iratokat nem tartalmaznak. 17 A kutatás során egykorú nyomtatott dokumentum sem került elő. Sajnálatos módon a helyi, megyei sajtó - amely olyan jeles eseményről, mint egy kastély építése be szokott számolni - Vas megyében csak 1867-ben indult meg. 18 így a közvetett adatok és körülmények mérlegelése, a hagyományozott információk és később keletkezett írásművek értékelése, és nem utolsósorban az épület stílusából levonható következtetések maradnak. Tudjuk, hogy Mikos János 1855-ben halt meg - ez az a dátum, amikor Mikos Ede először gondolhatott érdemben új kastély építésére. Erre azonban nem került azonnal sor: Mikosszéplak 1857. évi kataszteri térképe a kastély és kertje helyén lombos szálfaerdőt („Laub Hochwald") jelöl. 19 A kastélyról először a Vasárnapi Újság számol be nyomtatásban 1866-ban. Elárulja, hogy a kastély az „újabb
