Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Vukov Konstantin: Kelet-Magyarország és Kárpátalja egyházi faépítészetének kapcsolatai

6. kép A jaszinyai görög kereszt alaprajzú ortodox fatemplom A gótikus alapformát mutató fatemplom típus a Tisza vonalán, Huszt vidékén és Máramarosban terjedt el. A vallási orientáció következtében építettek a Tisza eredetvidékén és attól Keletre posztbizánci formákat megvalc>sító fatemplomokat. A posztbizánci eredet, távolabbról az orosz építészetből, közelebbről a galíciai, ukrán kő- és faépítészetből való. Galíciában kialakult a fatemplomoknak az a típusa, amelyik az ortodox építészetből merítette térgondolatát: görög kereszt alaprajzra épül. (6. kép) A szabályos görög kereszt alakú tér kissé módosul azáltal, hogy a tér irányítottságot kap a bejárati tengely menti hosszabb szárak által. (Körösmező, Lutowiska)

0

. Átmeneti típusok éppen a kereszttengely elsorvadásával jönnek létre. Ez a folyamat az ukrajnai barokk és a moldvai háromkupolás kolostortemplom építészet hatására alakult. A görög kereszt alaprajzú tér tömegében is hangsúlyozza centralitását. Területünkön csupán a középtér fölé borul nyolcszögletes alaprajzú, boronaszerkezetes kupola, de keletebbre és északabbra a kimagasló középső kupolát négy kisebb kupola is övezi (Jamna). A lineárissá alakult átmeneti típus három egymásután ülő kupolát (tornyocskát) sorakoztat föl. A hagyományokhoz hívebb formálás csak a középsőt emeli ki (Uzsok, Buszoviszkó), míg a fejlődés folyamán a bejárat feletti kupola átalakul tornyocskává (7. kép), majd határozott toronnyá (Csontos, Sóslak, Újszék). A szakirodalomban bojk típusként emlegetett fatemplomok főként a hágók vidékén tetjedtek el. A templomhajót boronafal képezi, a gerendavégek az eresz magassága felé egyre jobban kinyúlnak: markáns eresztartó konzolok alakulnak ki. A kiemelkedő kupola szerkezete is boronafal. Az átme-