Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Adrian Andrei Rusu: A hátszegi kerület középkori templomai 1700-ig

lentett, míg a „capella" kifejezés a fatemplomokra vonatkozott. Ezt a megfigyelést alátámasztó példák sora azonban nem elegendő arra, hogy e feltevésünket általános érvényűnek tekinthessük. Funkcionális-építészeti szempontból a modern terminológiában gyakran használják a „kegyúri templom" vagy „kegyúri kápolna" elnevezést.

8 Funkcionális oldalát tekintve ez a típus megkülönböztethető más templomoktól, azonban a Síntámárie Orlea-i (Oraljaboldogfalva) templom és két másik templom (Prisop (Priszlop) és Col ti (Kolc) kivételével a hátszegi kerületben nem lehet világosan különbséget tenni a „kegyúri" és a parókiális templomok között. A templomhajók területe 14,4 és 51,3 m 2 között változik, a teljes templomoké pedig 20,4 és 60,55 m

2 között. E méreteken belül nem lehet a templomtípusok korai vagy késő középkori hovatartozását meghatározni. A tulajdonképpeni „kegyúri kápolnák" vagy „kegyúri templomok" használatának kezdete a 16. századra nyúlik vissza. Számuk a következő két évszázadban nő meg, amikor a nemesség külön kultikus helyet rendez be vagy épít magának, ez azonban nem számít általános jelenségnek. A 16. század előtti templomok a nemesség vagy a parasztság anyagi helyzetét tükrözik, bár a vagyoni állapot még nem szűkítette le a kizárólagos használati jogot. Az összes tényezőt számbavéve úgy véljük, hogy a legmegfelelőbb terminus a „feudális templomalapítás" volna. Idővel - valószínűleg a 16. század végén - a feudális templomok számát megkétszerezték a parasztság által épített templomok. Találkozunk olyan esettel is, amikor a más felekezethez tartozó nemes, az ortodox parasztjainak templomot épít. A 17. század végén a parasztság által emelt templomok realitást jelentettek a hátszegi kerületben. Kronológiai kérdések. Mikor jelentek meg az első hátszegi templomok? Eddigi adatainkból kiindulva a környék legrégibb ortodox temploma a Streisíngeorgiu-i (Sztrigyszentgyörgy) .

9 E templom minden jel szerint 12. századi. (A Densus-i (Demsus) templommal kapcsolatos régebbi, vagy újabb feltevéseket most figyelmen kívül hagyjuk.) A régészeti ásatások eredményeinek közlése előtt a Pe§teanai templom kronológiája is kétséges.

10 Akárhogy is, a kőből épített 12. század előtti templomok — kevés kivételtől eltekintve -jellemzik Erdélyt és egyes szomszédos területeit. A hátszegi kerületben azonban csak a 13. századtól kell számolnunk a templomok elterjedésével az általános egyházi építészet fejlődésének megfelelően. Ezen helyi alapításoknak rendjét nem ismerjük és a jelenleg ismert - biztos kronológiával rendelkező - műemlékek sem biztatóak. A Síntámárie Orlea-i és a HaÇeg (Hátszeg) városi katolikus templom mellett figyelembe vehetjük a Pesteana I. vagy II., Densus4 és esetleg a Grádistea-i templomokat. Az okleveles és régészeti adatoknak megfelelően a 14. században jelentős számbeli növekedés következett be. 1360-ban már Ostrovon, Clopotiván (Klopodiva), Pesteanán, Densuson, Tusteán (Tustya) is álltak templomok.

11 Régészeti adatok szerint ezek sora kibővül még a Sínpetru-i (Szentpéterfalva)

12 és a Vad-i

lí5 templomokkal. A templomok és templomhelyek számbeli növekedéséből a kenézek által bírt központok megkétszereződésére lehet következtetni. A 15. századtól kezdődik a hátszegi építészet aranykora. Minden jel szerint e korszak végét az 1500-as évek végére tehetjük, amikor az utolsó négyzetes alaprajzú szentélyek felépültek. Az említett korszakban majdnem minden nemesi uradalom rendelkezett kőtemplommal. A 16. századdal kezdődően új alaprajzi megoldások jelennek meg, mint például a sokszögű (Riu de Mori-i kápolna, Cinci§) és a félköríves (Vad II., Nuc§oara (Nuksóra) szentélyű templomok.