Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Leonardo Villena: A várak születése, fénykoruk és hanyatlásuk Spanyolországban

csoportok is vannak. Ez arra készteti Spanyolország élj urait, hogy néhány városnak a harcok során megrongálódott falait kijavítsák (Córdoba esetében már 767ben, Sevilla, Mérida és Toledo esetében 830-ig). Emellett új városfalakat is emelnek; 862-ben Catalayudban, 936-ban Medina Azharában. A keleti hatás mindegyiken megfigyelhető. E keleti típuséi városok filozófiája egészen más. A város belülről kifelé, a magánszférától improvizálódik a közősségi felé. A házak zárt homlokzata elrejti belsejüket, amelynek kiképzésére a legnagyobb figyelmet szentelik. A belső udvar a családi élet központja és a kikapcsolódás helye, a költészeté és az önképzésé. A házak közötti szűk, szabálytalan és gyakran áttekinthetetlen kanyargós közök és sikátorok többnyire zsákutcák. Nincs főtér vagy ahhoz hasonlítható nyílt térség. A legfontosabb hely a közösségi élet központja a mecset, amely nemcsak vallási, hanem bíráskodási, közigazgatási és oktatási központ is. Közelében húzódnak az árkádsorok, ahol a lakosok a különféle portékákat beszerzik. A legtehetősebbeknek különlegesen védett üzleti negyed áll rendelkezésükre. Az idegenekkel folytatott érintkezés és árucsere a falakon kívül - valamelyik kapuval szembeni nyílt területen - zajlik. A város már a falak megépülése előtt is zárkózott képet mutat. A há-