Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Leonardo Villena: A várak születése, fénykoruk és hanyatlásuk Spanyolországban

zak és utcák halmazát védelmező falak szabálytalanok, igyekeznek kihasználni a terep adottságait. A terjeszkedés nyomán külvárosok, új negyedek keletkeznek, amelyek védelmére újabb falszakaszokat építenek. A városkapuk monumentálisak, talán, hogy elképesszék az idegeneket, jóllehet nem nyílnak semmiféle központi főútvonalra. (11. kép) Néhány ősi hispán-római várost oly mértékben átalakítottak bog) akár keleti típusú városnak is tekinthető, mint Toledo, Córdoba és Sevilla, ahol a házak elfoglalták a régi utcákat; a lakosok a jelentősebb utcákról nyíló bejáratokat megszüntették, s helyettük egy-egy sikátorra, lehetőleg zsákutcára nyitottak kaput, inert így vélték biztonságosabbnak. E városok már all században virágkorukat élik, lakosságuk lélekszáma jelentős: Toledoé csaknem 40.000, Badajozé, Almeriaé, Gradaé és Palma de Mallorcáé 25.000. Európában nincs ezekhez fogható, holott Konstantinápoly és Kairó már túlhaladta a 300.000-et. Összehasonlításképpen Milánó, Genova és Velence csak a 13. szazadban lépi túl a 100.000-es lélekszámot, Ismerünk számos fallal kerített varost, amelyekben Fellegvár is épült. Ennek neve „alcazaba", ez a kormányzó, vagy magasrangú tisztviselők, esetleg a biztonsági erők stb. lakhelyéül és menedékéül szolgált, s benne található a Nagymecset. Ennek példája Zaragoza, ahol várkastély, valamint Málaga. Almeria és Granada, ahol „alcazaba" található. Az „alcazaba" domináns pontján erősség emelkedik az emir vagy kormányzó kizárólagos használatára. (12. kép) Azt mondják, hogy a négyszög háló alaprajzú városokat Európa-szerte a letelepedett földművelők használták, akik. miután meggazdagodtak és fellendítették a kereskedelmet, önvédelmi céllal szabályos típusú városokba tömörültek. A többékevésbé ovális alakú karámokhoz szokott Közel-keleti pásztorok es vadászok viszont szabálytalan varosokat hoztak leire. Ibériában azonban mindkél formáció hosszú évszázadokon át megtalálható, míg végül is a kél típus kölcsönhatásaként létrejön egyfajta középkori város, amely mindkét típus jellegzetességeit magába