Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom

hoz nem köthetők. Az oszlop szoboranyaga mellett még további pillérfejezetet őriznek a tatai kőtárban. A tatai műromban további négy, a szendi templom oromzatán két darab, található. Szorosan kapcsolódik a pillérfejezetek küzdelmi jeleneteihez egy oszlopfő, melyen farkukkal összecsavarodó, fejüket hátravető oroszlánfejű sárkányok heves küzdelme látható

120 (37. kó) A palmettamotívum mellett az állatok, szörnyek ábrázolása a templomokban Olaszországban terjedt el. A milánói Szent Ambrogio bazilikán (XII. sz.) feltűnik egy, a vértesihez hasonlatos kép: két vadállat szembefordulva marcangolásra készen áll egy fej fölött. A páviai San Michèle templomon (1132) a külső nyugati homlokzat frízének négy sorában állatküzdelmi jelenetek láthatók. A torinói Sante Fede templom (1160) kapujának oszlopfőjén közös fejű állatok, függő helyzetben kaptak helyet. Umbriában a spoleti San Pieto (12. sz.) homlokzatán állatküzdelmi jelenetek reliefjeit faragtak ki, hat-hét egymással, vagy emberekkel viaskodó bestiával. Milánóban, a San Ambrogio templom (11-12. sz.) egy szószékén egyfejű, kéttestű oroszlánok állnak, előre húzott mellső lábakkal.

122 Az állatküzdelmi jelenetek, szörnyek a templom épületeken más országokban is feltűnnek. Franciaországban az oszlopbélletes szobrok is legtöbbször állaton állnak. Párizsban a Saint Genevieve templomon sárkányok láthatók. A Saint Gilles-i apátsági templomon is oroszlánok, majom és más állatábrázolások figyelhetők meg.

124 Az állatalakok, emberi alakokkal együtt is előfordulnak a vértesi anyagban. A tatai műromban egy pillérfejezeten ülő szerzetest látunk nyitott könyvvel, egy másikon veszszócsomót tart és az előtte lévő meghunyászkodó oroszlánt fenyegeti. Egy pillérfejezeten támlás széken ülő szerzetes szárnyas vadállat orvét fogja.

125 Egyik pillérfejezetnek érdekes domborműve két idős, egymással küzdő férfit ábrázol; analógiáját a karcsai templomban találjuk.

126 A régészeti feltárás során az északi bejárat előtti törmelékdombban sok kisebb, stilizált állathoz tartozó töredéket találtunk (oroszlán, kutya, stb.). Az egyik, némiképp lófejre emlékeztető részleten, a szemet jelölő kifúrt lyukba ólmot öntöttek, azért, hogy kifejezővé tegyék. A többi állattöredéken is kifúrt lyukkal jelölték a szemet. A főhajó falpillére, - a hevederív alatti féloszlop -, a nyolcszögletes pillérek frízdíszítménye alá nyúlt le.

127 E pilléreken lehetett az a levelekkel és kacsokkal díszített gyámkő, mely a csákvári parkból került be a tatai múzeumba. Elkeskenyedő alsó részen a kacsok palmettát fognak közre, felül két kihajló bimbó díszíti. (39. kő) Egy másik, egyszerűbb konzol csak alul kapott egy palmettaleveles díszítményt. (43. kő) E két koragótikus kő eltér a szentély külső keleti oszlopfőitói E körbe sorolható a főhajó diadalív melletti oszlopfője. Hengeres gyűrűjéből kiemelkedő magját, egymásba fonódó, indákból kiágazó, lapos tölgylevelek díszítik, felül egyegy kihajló bimbó helyezkedik el rajta. (40. kő) A főhajó, a négyezetet is beleszámítva, négy boltszakaszból épült fel. Egyszerű profilú „ciszter" jellegű bordákkal és téglákból megépített keresztboltozat fedte le. A borda egyszerű körtetag. Két indítása maradt meg egy a tatai múzeumban, egy ásatásból került elő. Hasonló bordatípust találunk a gyulafehérvári székesegyház szentélyében, de a körtetagot ott kétoldalt egy-egy horony is kíséri.

129 (59. kép) A fóhajóban a boltozat alatti falpillér fejezetei közül két koragótikus jellegű követ ismerünk. Mindkettő 60 cm magas; ez utal arra, hogy a felsőbb részeken helyezkedtek el. Húsos, kihajló levelekből és ezekre ráboruló ion volutákból épültek fel.

130 (46-47. kó) A főszentély A négyzet keleti pillérkötegei a diadalívet tartották. Sajnos ez utóbbira vonatkozóan adataink nincsenek.