Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom

Feltételezéseink szerint az építési munka a szentély megépítésével kezdődhetett, és úgy haladtak fokozatosan nyugati irányba. Belső terek A főhajó A nyugati bejáraton át lépcsőkön vezetett az út a főhajóba, amelyet a mellékhajótól három pár nyolcszögletes pillér választott el. A templom belső terének teljes hossza 32,5 m, szélessége 16 m, a kereszt hajónál 19,6 m. A főhajó 6 m, a mellékhajók 3 m szélesek. A templom méretei megfelelnek átlagban a XII. század végén, a XIII. század elején épülő háromhajós szerzetesi templomok méreteinek. (55. kép)

115 A hajó diadalívének pillérjei és a keleti oldalon lévő első pillérpár szembetűnően erőteljesebb, gazdagabb kiképzést kapott, mint a többi pillér. (56-57. kép) Talapzatuk magas, díszítés nélküli, az oszlopkötegek lábazatai a korai román lábazatokra jellemző attikai szerkezetűek; két finom ívelésű párnatag között horony, amely külön szögletes tagozattal válik el. A sarkokon stilizált állatfejek, vagy saroklevelek láthatók amelyek nagy része letöredezett. A diadalív pillérei és keleti oldali szélső nyolcszögletes pillérpár közötti szakaszon 30 cm vastag falmaradványokat találtunk amelyek a pillérek alapozására ráfutottak. A fal tetején, keletről első pár pillér déli tagjánál in situ előkerült a templom déli román kori márvány padozatának maradványa (-76 cm). Keletről az első pillérpár mindkét tagjának nyugati oldalán, a pillérkötegek lábazati részét lefaragták. E pár északi tagjánál a talapzat déli oldalán, a déli pillérnél szintén bevéstek egy függőleges vájatot, amely esetleg szentélyrekesztő helyének nyoma (?). A templomhajó négy további négyszögletes pillérmaradványa' egyszerű kiképzésű. (58. kép) A kvaderekból kialakított pillér-építmények felső zárása két párnatag között bevésett vájat, két oldalt szögletekkel. Keletről harmadik pár pillér lezárása íves horony és párnatag kialakítású. E pár a déli részen egyszerűbb zárást kapott. Az oszlopok indításából, a talapzat felett, keletről a második pár pillér északi és a harmadik pár pillér déli tagjánál maradt meg kis részlet. Keletről a második pár pillér déli tagját ma a helyszínen csak egy falmaradvány jelzi. Ez az egyedüli pillér, amelynek darabjai az állatalakos frízzel együtt megmaradtak (44. kó) A keleti első pár pillér faragott frízei az előbbitől eltérő díszítést kaptak. Az erdőben előkerült egy fejezet részlete, mely egyszerű húsos levelekből épült fel. E megoldás szinte egészen más világ; homlokegyenesen eltér a keletről számított második pár pillértőlól. (45. kő) A vértesi pillérek analógiáit az ócsai, az aracsi templomban találjuk meg.

117 E pillértípusokat kifejezetten magyar jellegűnek tekinti a szakirodalom. A pillérek lehetőséget nyújtottak szobrászati részletek elhelyezésére. Ócsán ezt nem találjuk meg - ám A rácson bimbós oszlopfőkkel, a vértesben gazdag figurális szobrászati elemekkel gazdagították az építők a pilléreket. A keletről számított második pár pillér déli tagjának szobrászati részletei épségben megmaradtak. A pillér fejezetei az állatvilág mozgalmas életét, küzdelmét eleveníti fel. Az ábrázolt állatok növények a teológia számára felhasználható jelképek. A Physiológus, e keletről származó kézirat, szolgáltatott ehhez mintaképet; a típusokat meghatározta, de értelmezést nem adott.

118 Az egyházi értelmezésben az állatalakok emberi természetet és lelki tulajdonságokat vettek át, a bűnöket, emberi gonoszságot is személyesítettek meg. Hat páros fenevadból épül fel a pillér díszítése (sárkányok oroszlánok). A nyolcszögletes pillér állatalakjait a művész szimetrikusan, párosan csoportosította; az állatok többnyire közös fejjel, és együtt pusztítják áldozataikat. A stilizált állatok egy állatfajtá-