Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom
léren két helyen találunk bekötőkövet. Az oszlopfő mintegy díszítőelemként beépül a párkányzat rendszerébe. A szentély felső laza törmelékrétegében két oszlopfőt találtunk, amelyek a főszentélykaréj behullott darabjai. (42. 36. kő) A két darab felépítésében megegyezik a helyén in situ megmaradt fejezettel, de ezek megmunkálásukban, díszítésükben gazdagabbak. Az alakos darabot, a szentély körüli feltöltés letermelése közben, díszített felével földbefúródva találtuk - ahogyan a pusztulás során leesett. Az oszlopfő hatszögletes gyűrűjéből emelkednek ki két sorban a finoman bordázott akantuszleveleit, amelyekre kétoldalt két ión voluta hajlik. A voluták szalagjait középen egy-egy négyszög fogja össze; ezeken kifúrt lyukdíszítés látható. A levelek és ion voluták közötti mezőben egy „térdeplő" férfialakot láthatunk. A lábát fogó alak póza szokatlan módon nem egészen térdeplő. Fején sima sisakforma. Hosszúkás testéhez képest nagy fejét kétoldalt háromhárom levéldísz keretezi. Szeme, orra, szája plasztikusan kiképzett. Ruhája felső része sima, alul redőzött. Kétoldalt felemelt lábainak hatására felfodrozódik Magyar anyagban analógiáját nem találjuk, de Olaszországban, Franciaországban és Németországban több hasonló megoldást láthatunk Az oszlopfő figurája jongleurt ábrázol. Rita Lejeune tanulmányában 108 a bayeuxi szőnyeg egy részletével, a Turold és jongleurje jelenettel foglalkozik. A jongleur figura analógiájaként a modenai dóm (1130-40) egy reliefjét hozza. A szakállas, bajuszos férfialak jobb kezével lábát emeli, mutatványt végez. Olaszországban Arezzo körzetében, a gropinai Pieve di San Pietro (1152) háromhajós bazilika főhajójában lévő szószék oldalán ruhátlan férfialakot láthatunk, amely kétoldalt lábát tartja. 109 Ez utóbbi tartalmi megfogalmazásában nem hozható kapcsolatba a vértesi figurával, de formai megoldásában hasonlatos hozzá. A piacenzai dóm nyugati homlokzatának kapubéllet-díszítő oszlopfőjének tartófigurája ruhátlan férfialak, amely sarkon áll, kétoldalt lábát emeli. 110 Bajor területen a regensburgi Szt. Jakab bencés templom (1180) északi kapubélletében a pillérsarkokon nyolc darab figurát találunk. Ruhátlan férfialakok az ábrázolásmódjuk hasonló az eddigi példákhoz. Moosburgban a münster nyugati kapujának külső oldalán, trapézformájú oszlopfő két oldalán egy-egy tartófigura látható. Mindkettő kétoldalt felemelve tartja lábát. A francia anyagban a XI. századi La Chaise le Vicomte templom egyik oszlopfőjén egy akrobatát láthatunk a bayeux-i XII. századi katedrális egyik részlete pedig jongleurt ábrázol. 1 A részletek finom kidolgozása arra mutat, hogy a vértesi oszlopfő készítője gyakorlott mester. Kvalitásban a másik oszlopfő sem marad el tőle: e darab volutáján nincs kifúrt dísz, a két voluta közötti mezőben viszont életfamotívum látható, az abakuszon pedig levéldísz kapott helyet. Az oszlopfő hátsó lemezén az ívsoros párkány indítása látható. Az oszlopfő készítője azonos az előző darab mesterével. A kolostor egyik helyiségében, a törmelékből egy zárt bimbókból felépülő oszlopfő került elő. A felső visszahajló bimbók vége kacsokban végződik és az egyszerű fedőlemezre rásimul. Ez az elem feltehetően a szentély oldalkaréjának va gy a mellékszentély falpillérének fejezete volt. (48. kő) A tatai móromban is e csoportba sorolható darabokat találhatunk A korintizáló és akantuszos omamentikájú oszlopfők alkalmazását több román kori emléken kimutatta a művészettörténeti kutatás: Esztergomban a Szt. Adalbert katedrálison, és a királyi palotában lévő duplakapun, Bényben a premontrei templom faloszlopain, a nyugati kapu oszlopfójén, Karcsán a déli empora oszlopán, Ocsán a premontrei templom déli kapuján, Gyulafehérváron a katedrális déli kapuján, és egyebütt, Halicban a nyugati- és déli kapun alkalmazták. 114 A szentély főkaréját három tölcsérbélletes, félköríves zárású ablak törte át. A főszentély déli- és északi karéján is egy-egy ablakot alakítottak ki. Ezek közül a déli oldalon