Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom

rázdált palmetta- és függőlegesen lefutó gyémántmetszéses dísz látható. A leveleken fúrótechnikát is alkalmaztak. A kapubélletív díszítésére szolgáló ívmezó tükrét töltötte ki a középen lévő háromkaréjos motívum, körben indákkal. Ez az elem vörösmárványból készült. (22. kó) A tympanont övező keretkövek közül három darabot ismerünk. Az egyik bordázott egymásba fonódó, szalagba foglalt egyenesen álló palmettákkal díszített (23. kő). A másik, az előzőt övező félnyolcszögletes vörösmárvány keretkő (24. kó). A kemény mészkő keretív egy darabját is ismerjük. Két sávon alkalmaztak rajta eltérő mintasort. A szélesebb mezőben vaskos indából kiemelkedő duzzadt levelek láthatók, a külső keskenyebb sávban hullámzó félpalmettás indadísz helyezkedik el. (25. kő). A déli kapu díszítéséhez tartozott a pilaszteren álló oroszlán, amelyet vállmagasságban helyeztek el (26. kó). A kapuoromzat párkányából egy indító töredék maradt meg. Oromzatos előtérre nincs utalás. A faragottkőanyag kiemelkedő darabja a déli bejárat templombelső felöli részén előkerült emberfej; bajuszos, szakállas fő, haja oldalt befonott. (51. kó) A haj és a szakáll jelzése azonos technikával - egyszerű bevésésekkel kialakított plasztikával - készült. A bajusz enyhén ívesen lehajlik. Az orrát, szemét egyszerű vonalakkal jelzi készítője. A szeme és füle befúrással jelzett. A fej balra néző helyzetben van, mérete 12x12 cm. Ez utóbbi arra utal, hogy kapuhoz tartozó relief dísz részlete lehet. A nyugati homlokzat előtt előkerült Krisztusfej hasonló kidolgozású.

74 A kapu minden darabja gondos előkészített terv alapján készült. Magas színvonalát töredékes állapotában is elárulja. Egyes részleteinek kapcsolatát mutatjuk be az alábbiakban. Bélletének lábazati darabjához hasonlót találunk az esztergomi székesegyház anyagában. Pillérfejezeteket díszít hasonló motívum. Az esztergomi pillérfejezeteken szőlők is elágaznak az indákból, díszítésükre fúrótechnikát is alkalmaztak

75 Hasonló motívum díszíti a II. kalocsai székesegyház sarokpillér lábazatát. Mélyített négyzetalakú tükörben plasztikusan mintázott, finom levéldísz jelenik meg, a középső mezőben egy sasfej emelkedik ki.

76 (Vértesszentkereszten a lábazat szögleténél faragták ki az állatfejet.) A kapu szép részlete a vörösmárvány tympanon, amelyet sajnos csak töredékesen ismerünk. A tükörben elhelyezkedő háromkaréjos elem, - a belső mező és a szélen futó kidomborodó szalag közti területet kitöltő szőlőleveles motívum között - dekoratív keretként szerepel. A magyar anyagban a jaki stíluskör ívmezőihez kapcsolható. A jaki tympanon közepét szobrászati ábrázolás tölti ki, de itt is három karéj kapott dekoratív szerepet. Kívül a karéjokat gazdag díszítmény övezi. A háromkaréjos ívmezők északFranciaországban, Rajna vidéken és Westfáliában terjedtek el. A jáki tympanont a kutatók francia emlékekhez kapcsolják, kivéve a belső Isten báránya ábrázolást, amelyet a szász-bajor területről származtatnak. A déli kapun a palmetta motívum legváltozatosabb formáival találkozunk. A kapu készítésével közel egy időben épült emlékeken megtaláljuk ennek az Olaszországból elterjedt díszítési módnak sokszínű gazdagságát. Szép palmettamotívum díszíti a gyulafehérvári déli kapu bélletoszlopait, a typmanont övező keretíveit, az esztergomi kápolna nyugati rózsaablakát, a halici Panteleon templom főkapuját. E három helyen az alkalmazott motívum hasonló vértesi déli kapu belső sarok és a hozzátartozó íves keretkő palmetta díszítéséhez.

78 Hangsúlyozzuk, hogy csak hasonló, mert mind más a maga nemében. Analógiaként említhetjük a bázeli Münster kapuzatának, a Gallus kapunak (1185) belső keretívét, és a tympanon keretelésének indás leveles palmetta motívumát, ahol a bélletben szobrok is állnak.