Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

286 István király építette ki az udvarhelyek rendszerét és ezek országszerte Udvar, Udvarhely elnevezést kaptak. (Györffy Gy, 1970, 199). - Kiss L., Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp, 1978, 665. 287 Szabó 1., A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század) Bp, 1971, 49-50. 288 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. (Fejér Gy.) 1829, IV. 1. 78. 289 A rom környékén terepbejárást végeztünk. Az apátságtól északnyugatra, másfél kilóméterre, az erdészet háztáji földjén, a felszínen nagy mennyiségben találtunk középkori cseréptöredékeket. A helyiek a területet „Faluhely-nek nevezik. Feltételezzük, hogy e hely Ecser faluval azonos. - Györffy György monográfiájában foglalkozik a faluval, közli a rávonatkozó okleveles adatokat. A középkori oklevelekben Echur névalakban szerepel. A Csák nemzetség birtoka volt, mely felett a fehérvári prépost 1204-ben Ugrin érsekkel perelt. Az 1237-es végrendeletben Miklós ispán Vértes erdei résszel együtt hat ecseri erdőóvóról végrendelkezett kik közül kettőt Izsákra, négyet Lőrincre és Jánosra hagyott. Izsák 1239-ben anyjától megkapta Ecser harmadát. Tőlünk eltérően a szerző az 1376-ból ismert Nána faluval, a mai Nána pusztával azonosította kérdőjelesen. Ez Pusztavámtól keletre fekszik, és a fehérvári prépostság kezén tűnik fel a középkori oklevélben. (Györffy Gy., Árpádkori Magyarország történeti földrajza. II. Bp, 1987, 360.) 290 A magyarországi művészet története. 5. 1970, 54-55. - Sólyom K., Új szempontok az Anonymus probléma megoldásához. írod.tört.Közi. 1966, 54-83. - Karsai G., Memória Saeculorum Hungarae. Középkori kútfőink kritikus kérdései, (szer. Horváth J. - Székely Gy.) Bp, 1974, 3959. A szerző a „P mester Gestájának díszes iniciáléját domonkos illuminátor munkájnak tartja. Véleménye szerint ennek díszítőelemei Szt. Domokos szimbólumait tartalmazzák. A Pousa név elrejtése is, akit Pósa országbíróval azonosít, aki belépett a Domonkos rendbe, majd bosszniai püspök. Nevével írásos feljegyzésben 1270-ben fordul elő. 291 Bálint S., Ünnepi kalendárium I. Bp, 1977, 337, 339, 341-344. - Györffy Gy, István király és műve. Bp, 1977, 365, 306. A templom búcsúja szeptember 14-e. 292 Gerevich T., 1938, 71. - Révhelyi Elemér megállapítja a vértesi szentélyről, hogy keleti centrális terek hatásától inspirált mester működött közre építésénél, aki francia műhelyből került a keresztes csapatokkal keletre, és onnan visszatérve jutott el hozzánk. (Révhelyi E., 1957, 457.) 293 Baum, J., 1928, 281.5. kép; 283.4. kép; 293. kép. 294 II Restaura dei Monumenti dal 1944 al 1968. Mostra in Orsanmichele Firenze - Settembre/ottobre 1968.C.E. Giunti G. Barbera. Catalogo 144, 188-189. 295 Ricci, C, Romanische Baukunst in Italien. Stuttgart, 1925, IX, XVIII. 296 Focillon, H., A formák élete. A nyugati művészet. Bp, 1982, 154-155. - Marco Popovic jugoszláv régész szíves közlése, hogy a szentélyfej építése Szerbiában a XV. században ismeretes. (Popovic, M., Le monastère Pavlovac, Revue de l'Institut Archéologique XXX 1979, Beográd 1980, 75-81. I. tábla.) 297 Entz G., A gótika művészete. Bp, 1973, 17-30, 14. kép. - Gótikus szobrászatról: Sauerländer, W., Skulpturen des 12 Jahrhunderts in Chalons-Sur-Mame. Zeitschrift für Kunstgeschichte. (München, 1962, 25. 2. füzet 97-124. 298 A Jásdon épült kolostor alapítóit a Csákok között lehet keresni, akik a Keleti-Bakonyban birtokosok voltak. (Koppány T., Veszprém megye Árpád-kori építészetének kutatási problémái. Veszprém (1969) 217. - Gerevich T, 1938, CXCIV. tábla, 1. 299 Marosi E., 1984, 122. Kalocsa építését korábbra helyezi, II. András sógorának Bertoldnak idejére (1204—19), II. Ugrin csak folytatja a munkát, aki a Csák nem tagja. Az építési idő datálása 1219-41. 300 Révhelyi E., 1957, 459. A vértesszentkereszti templomot több kőfaragó és építóműhely együttes munkája alkotta meg. Bogumil hatásra hivatkozik Ez elfogadhatatlan. - Marosi E., 1984, 127-28. - A vértesi szobrászati anyagot bajor előképekre vezeti vissza. (Regensburg, St. Jakab északi kapuja és nyugati része, freisingi dóm kriptája, Biburg kolostor templom, Schöngraben, Regensburg, St. Emmeram kerengője). A vértesi monostor részleteit Esztergomból és az azt követő centrumokból toborzott kőfaragók készítették, akiket egy Bajorországból idekerült mester vezetett. Nyilván ezeket a stílus megfigyelések mellett, a történeti vonatkozásokra is érti. II. András király felesége Gertrúd révén több német került Magyarországra. - Dercsényi D., MÉ 1979, 269. Elfogadja Marosi Ernő azon véleményét, hogy a templom egy műhelyben dolgozó, különböző stílusban faragó kőfaragók munkásságának eredménye. - Úgy gondolom, hogy egy műhelyt épen az köt össze, hogy hasonló stílusban dolgoznak, akik társulnak 301 Sörös P, Elenyészet bencés apátságok A pannonhalmi Szt. Benedek rend története. (12.B) Bp, 1912, 265-267. - Hervay a ciszter rend történetéről szóló munkájában említ egy bencés mo-