Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

nostort, amely 1214-40 között a ciszterek kezére került, majd ebben az évben egy cikádori ciszter szerzetest a király egy bencés monostor apátjává tett. A kolostorjegyzékek a Szt. Kereszt ciszterci kolostor alapítását 1214-re teszik, majd 1224-ben a pápa telki bencés apátságot Keresztúr ciszterci apátsága alá rendelte. (Hervay, L., Repertórium historcium Ordinis Cisterciensis in Hungária. Róma, 1984.) Közli a fentieket Györffy Gy, 1987, 416. - Az adatot tévesnek tartjuk nem vonatkoztathatjuk Vértesszentkeresztre. Az apátság templomát 1190-1204 közötti időben kezdték építeni, és építése 1214-30 közötti időben fejeződött be. A kolostor a XIII. század második negyedében készülhetett el. Az építészeti formák, az épületek alaprajzi rendszere nem utal az erősen kötött ciszter építkezési rendszerre. Az említett adatok földrajzilag is más területre utalnak. A monostor a XV. század végén a domonkosok kezére kerül, és mindig a bencések tiltakoznak a foglaló rend ellen, és követelik vissza kolostorukat. 302 Fügedi E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek Tanulmányok a magyar középkorból. Bp, 1981, 58-64. A kolostorok számáról, a földrajzi elterjedéséről, a városfejlődésben játszott szerepükről átfogó képet ad. 303 A bencés szerzetesi életről: Mályusz E., 1971, 211-19. - Csóka J.L., Szent Benedek fiainak világtörténete. I-II. I. 321-322. - Pray kódex: Az egyházmegyei bencés papság számára készült könyvet a bencés kolostorokban használták (Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára. Cod. Lat medii aevi 1940.) Szertartások, zsinatok döntése, böjti rend, egyházi naptár, latin nyelvű miseszöveg, szertartás, temetési szokás, király lajstrom, II. András az utolsó említett király, 1200ig terjed időben. 304 Karácsonyi J„ 1900, 314. 305 OL. AL.40, 142. 306 Sörös R, 1912, 265. - Nagy I., - Pauer }., Codex diplomaticus patrius. Hazai Okmánytár. Győr, Bp, 1966, 91. 307 Karácsonyi ]., 1900, 314. - Nagy I., Sopron vármegye története. 1899, 62. - Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II.2-3. (1272-1290) Bp, 1961, 158. 308 Fügedi E., Vár és társadalom a 13-14. században Magyarországon. Bp, 1977, 135-136, 212. 309 Bakács I., Iratok Pest megye történetéhez. Oklevél regeszták (1002-1599) Bp, 1982, 139. 310 Bártfai Szabó L., Pest megye történetének okleveles emlékei. (1002-1599) Bp, 1938. 90. Az oklevél 1374-ből származik az apát Ondó és Naradtelek nevű birtokát említi. 311 Sörös P.., 1912, 265-266. - Ortvay T, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. Bp, 1891, I. 290. 312 Ráth K., A magyar királyok, erdélyi fejedelmek hadjáratai és tartózkodási helyei. Győr, 1866, 63. 313 Fejér Gy, Codex diplomatikus Hungáriáé. Buda, 1844, 241. - Sörös P., 1912, 266. 314 Wenzel G., Tata fénykora (1412-1542) Bp, 1879, 8,40. 315 Mályusz E., Zsigmond-kori oklevéltár. Bp, 1958, 391. 2. 316 Sörös P., 1912, 286. 317 Mályusz E; 1971, 220. 318 Wenzel G., 1879, 44-47. - Engel P., Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya Zsigmond korában (1387-1437) Bp, 1977. (Ért. a tört. tud. köréből) 44-67. - Engel P., A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyei 4 (1968). - Keresztes K., A Rozgonyiak. Turul, 40 (1926) 19. 319 Rupp }., Magyarország helyrajzi története. I. Pest, 1870, 248-249. 320 Sörös P., 1912, 266. 321 Sörös P., 1912, 266. 322 Mályusz E., 1971, 280, 294. 323 A magyarországi művészet története. Bp, 1970, 164-165. 324 Gergelyffy A., A pannonhalmi főmonostor kerengőjének rövid építéstörténete. Helyreállított műemlékeink 3.7. 325 Kozák K., A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. AÉ (1962) 229. - Marosi E., Magyar falusi templomok. Bp, 1975. 40-41. 326 OL. DL.46.983, 1511. 327 Sörös P., 1912, 267.