Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

263 Levárdy F., Pannonhalma építéstörténete. I-II. MÉ (1959) 2-3, 27, 105, 111. 264 Kozák K., A román kori egyenes szentélyzáródás korai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem (1961-62) 111-133. - Kozák K., Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. Arrabona (1965) 7 133-156. - Kozák K., Borsod megye egyenes szetélyzáródású középkori templomai. Herman Ottó Múzeum Évkönyve (1965) 223-257. - Kozák K., A szegedi Szt. Dömötör-templom építéstörténetének kérdései. Móra Ferenc Évkönyve (1966-67) Szeged 143-151. - Továbbá: Sz. Czeglédy I-Koppány T., A Balaton-Füzfő mámai román kori templomrom. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei II. (1964) 141-160. - Koroknay Gy., Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében. Jósa András Múzeum Évkönyve (1960). - A baranyai egyenes szentélyzáródású templomokról: G. Sándor M., A mecseknádasdi Szt. István templom, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. XVI (1971) 125-144. - Mezősiné, Kozák É., A hetvehelyi román kori templom részégeti kutatása. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIV (1979) 113-133. 265 Kramer M., - Tóth S., 1966, 234-237. 266 Méri I., 1964, 5-7, 31. jegyzet. A szerző megállapítja, hogy a cisztercita építkezések hatásán túl az egyenes szentélyzáródás elterjedésében korábbi építkezések hatásával is számolni kell. 267 Éri I., - Szentléleky T., A dörgicsei középkori templomromok Magyar Műemlékvédelem (1964) II. 104-113. 268 Holl I., Mittelalterarchäologie in Ungarn. (1946-64) Acta Arch. XXII. (1970) 1-4, 378-383. - Sopron és környéke műemlékei II. (1956) 430, 27. kép. - Tóth M., Árpád-kori falfestészet. Műv. Tört. Füzetek 9(1974) 83, 454, 604. jegyzet. 269 Bakay K, A magyar államalapítás. Bp, 1981, 158, 40-41. kép. 270 A beszámolók Arch. Ért-ben (1978) II. 294; (1979) II. 287. A szentély belmérete: 5x4,55 m, a hajó sz.: 7,8 m, fal sz.: 80 cm. A sírok anyaga, S formájú hajkarikák, Szt. László dénárjai. Szőke Mátyás szíves közlése, hogy az Arch. Ért.-ben a datálása más, nem helyes. 271 Szabó J. Gy, kutatásai, köszönöm szíves szóbeli közléseit. Régészeti Füzetek N.o. 33/1980. 272 Régészeti Füzetek 1971, 1973. 273 Régészeti Füzetek, No. 25, 1972, 70-71. Bona István kutatása. - Régészeti Füzetek No. 31, 1978, 84, Bárdos Edit ásatása. 273/a Régészeti Füzetek No. 38. 1985, 79. Cs. Sós Ágnes kutatása. 274 Poulik, J., Mikulcice. Praha, 1974, 97, 99-100, 34, 36, 39. kép. 275 Lomnicki, J., Ostrov Ledniczki. Poznan, 1968. A kőből épült templom alapfalai a helyszínen bemutatást nyertek - Krakkóban a XI-XII. századi St. Vojtich templom is a korai emléke a típusnak. (Radwanski, K, Budarok drevniane adkrite pad pozniani romanskimi kosciola Sw. Wojchiechaw. Krakowie. Materialny archielogiczny XI. 1970.7.) 276 Habostiak, A., Kirche mit Fresken in Kostolany pod Tribecom. Nitra, 1966, 1-6. 277 Ruttkay, A., Revizno zachranny vykum zaniknuteho kostola v Boleraza. Slovenska archeológia XII 1. (1974) 107. 278 Hejna, H.-Benesovska, K.-Platkova, Z., Kostel Sv. Vita a Zahradce u Ledce. Umeni, XXIX (1981) 5. 399-417. A szerző (Benesovska) foglalkozik a tárgyalt templomtípus eredetével, elterjedésével. Megállapítja, hogy a típus kontinuitása megtalálható a Meroving időktől a Karolingok építkezésein keresztül a későközépkorig. Számos analóg alaprajzot közöl Karoling templomokat 7-10. századból (11. kép), Németország-i templomokat a 8-12. századból (9-10. kép), Nagy Morva templomokat, stb. (12. kép). 279 A hirsai reform építészetről: Marosi E., A román kor művészete. Bp, 1972, 159-161. - Altmann passzaui püspök életrajzának 17. fejezetében (1065-1091) fából épült templomokat talált Passautól a magyar határig. Három templomban megtalálták a IX-XI. századi fatemplomok nyomát. Ezek félköríves és egyenes szentélyzáródású épületek voltak négyszögű hajóval. (Közli: Valter, I., Romanische Sakralbauten West-Pannoniens. Eisenstadt, 1985, 17.) 280 Mályusz E., 1971, 23-26. - XII. századi magán alapítású bencés monostorok almádi, bozóki, csatári, a hahóti, jáki. 281 A templomok mellett paplak is állhatott, mint ezt Ipolytölgyes példája mutatja. Bakay Kornél tárta fel a XII. századi templom mellett. Méreteit, egyéb összefüggéseit nem ismerjük mert még közöletlen az ásatás eredménye. 282 Karácsony J., 1900, 308. 283 Karácsonyi J., 1900, 295. 284 Kristó Gy, Az aranybullák évszázada. Bp, 1981, 73-74. 285 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis (Fejér Gy.) 1829, III/2 227-230. - Karácsonyi J., 1900, 310-311.