Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

187 K.H. Gyürky., Das mittelalterkiche dominikaner Kloster in Buda. Fontes Arch.Hung, (1981) 181.t ábla 4-5. Anyaguk sárga- és szürke cserép. 188 Holl I., Középkori cserépedények a budai várpalotából (XIII-XV. század) BpR, XX (1963) 352. - K.H. Gyürky, 1981, 51. kép. 189 Mályusz E., Az egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp, 1971, 243. 190 K.H. Gyürky., 1981, 55. 191 Bakay K, 1975, 1%, XIX. tábla 4-7. 192 KI. Melis., Die Funde aus einer Buchbinder Werkstatt des 15. Jahrhunderts im königlichen Schloss zu Buda. Sonderdruck aus dem Gutenberg- Jahrbuch 1974. 1. kép. Irásné, Melis K., A Mátyás-kori budai királyi könyvkötőműhely leletei. Sajtó alatt. Szeretném megköszönni a szerzőnek, hogy a kéziratot rendelkezésemre bocsájtotta. Analóg darabok ltsz.: 51.2044; 51.2940; 51.1013; 52.2337; 52.759; 52.759; 72.38.1. 193 K.H. Gyürky, 1981, 199. tábla, 8. 194 Kozák K., Az egri vár feltárása (1957-62). Eger (1963) 136-137, 65. kép. - Kozák K, Az egri vár feltárása (1957-63) II. (1964) 2 53-54. 195 A hetvehelyi rk. templom kutatását 1973-ban végeztem. A hajó belsejében, a nyugati részen került elő. Nagyon hasonlít a vértesi típushoz, de annál kisebb. Jelenleg még közöletlen. 196 Irásné, Melis K., Sajtó alatti munkája. Az analóg tárgy lt.: 72.42.1. 197 Az ablakot Sedlmayr János tervező rekonstruálta az ásatás során előkerült darabokból. 198 A budai dominikánus kolostorban ezt az elrendezést találjuk. (K.H. Gyürky, 1981, 50.) 199 G. Sándor M., Reneszánsz Baranyában. Bp, 1984, 58. 108-109. 200 K.H. Gyürky, 1981, V. tábla. A kápolna boltozatos lefedést kapott. 201 Bakay K, 1975, 202, 66. jegyzet. A szerző említi, hogy ez figyelhető meg a garamszentbenedeki kolostor esetében is. A sekrestye itt is az északkeleti oldalon épült, később kápolnává alakították. 202 A vértesi kályha anyaga még nem restaurált. 203 K.H. Gyürky, 1981, 45. A kérdéssel monografikus feldolgozásában foglalkozik a szerző. 204 A bejárat terveit Sedlmayr János készítette. 205 Sedlmayr János az összegyűjtött darabokról felmérést készített, és megkísérelte funkciójukat meghatározni, erre a főszövegben utaltunk A további feldolgozásuk most történik. 206 A kutató rámutat arra, hogy a vörös kerámia típus használata elterjedt Veszprém megyében, a Balatontól északra. További analógiák a pohárra a szerző sarvalyi ásatásából, ahol több példány is előkerült. Nyirád-Deákiból említ még ilyen poharat. (Holl I. - Prádi N., Nagykeszi középkori falu kutatása. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei (1983) 192, 28. jegyzet. 207 Holl I., Külföldi kerámia Magyarországon XIII-XVI. század. BpR XVI (1955) 151, 9. kép. A szerző e mintával díszített poharat az irodalomban egyedülállónak határozta meg. A szemétgödörbe az anyag a XV. század második felében került. (Dreihauseni pohár 22. kép.) 208 Holl I., 1963, 54. kép. 209 Gyertyákról feldolgozás: Holl I.,-Parádi N., 1983, 14. ábra, 192-193, 29-36. jegyzet. - Siklósi Gyula Székesfehérvár legutóbbi tíz év ásatásait bemutató kiállítás katalógusában közöl egy XVI. századi, bepecsételt díszű gyertyatartót. (Siklósi Gy, A középkori Székesfehérvár. Katalógus.) 210 Holl I., 1955, 174, 45. kép. - Holl I., 1963, 343, 346, 16. kép, 71. kép. 8-9. 211 A gótikus udvar feltöltődéséből. 74.1.316; 74.1.315. 212 Mezősiné, Kozák É., 1984, 196-199, 4. kép, 1-2; 5. kép, 1-2, 201. 213 Timm, R., Die Anfänge des Kupferstichs. Das kleine Kunstheft. Dresden, 1955, 12-13. kép. 214 Fanz, R., Der Kachelofen. Graz, 1969, 57-59, 125. kép, I. tábla. 215 Franz, R., 1969, 19, 138-139. - Mezósiné, Kozák É., 1984, 196, 5. kép, 4. 216 Holl I., 1971, 147, 152-154. kép. 217 Szabó Gy, A falusi kovács a XV-XVI. században. FA (1954) 123-145. 217/a Müller R., A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. Zalai Gyűjtemény 19. sz. I-II. Zalaegerszeg, 1982. 218 Polla, B., Stredoveka zaniknuta osada na Spisi (Zaluzanyi). Bratislava, 1962. 219 Analógiái: Gyimrót-Sebes-Tagról (Müller R., Vaseszközök Gyimrót-Sebestagról. Arrabona 16 (1974) II. tábla, 4. - Tiszadorogmáról (Cabello, ]., Jelentés a tiszadorogmai középkori falu ásatásáról. AÉ /1979/2 12. tábla l-2.-Müller R., 1982, Il.k. 534-540. A lópatkók eredetével, szerepével, rendeltetésével részletesen foglalkozik 121 patkót véve vizsgálat alá. Megállapítja a következőket, a patkókra az első adatok a 9. századból származnak Magyarországon legkorábbi a pomázi ásatáson került elő, és a 13. században már általánosan használták. A szegárok kiképzése a 14. század második felére, a 15. század elejére helyezhető időben.