Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

220 Analógiái: Müller R., 1974, II. tábla, 1.-Cabello, J., 11. kép, 264.-Szabó Gy., XXX. tábla, 5-6. 221 Polla, B., 1962, 100. tábla, 5, 14. - Szabó Gy., 1954, XXXIV. tábla, 16.-Müller R., 1982, Il.k 532­534, 2024, 2037, 2032-33. tábla.-A szerző 21 darab tárgy alapján tárgyal a lóvakarókról. Meg­állapítja, hogy a római kortól ismert, Nyugat-Európában alig van rá példa, a Balkánon jobban elterjedt. Magyarországon az oroszországi típus ismertebb. A legkorábbi darab a késő Árpád­korban került a földbe. Az orosz példához áll közel a vértesi példány is. A pengét félhengér alakúra hajlították, mindkét oldalát csipkézték, és külön erősítették fel a nyéltüskét. (34.kép) B. 222 Zolnay L., Az elátkozott Buda aranykora. Bp, 1982, 104. A szerző közli a kártya képét. 223 Polla, B., 1962, 10. tábla, 3. 224 Méri I., Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Túrkeve mórici ásatások eredményeiről. AÉ. (1954) XXX. tábla, 6, 8-9. XV-XVI. század. - Kovalovszki J., Ásatások Csepelyen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8 (1969) 36. kép. - Simon K., A Csongrád-Bokrosi vasesz­közlelet. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (1980-81) 86., V. tábla, 4, V. tábla, 5. - Szabó Gy., 1954, XXX. tábla, 12-16. - Polla, B., 1962, 100. tábla, 10, 25. - Cabello, J., 1979, 14. kép, 2-4. 225 Finoman fogazott sarlók: Cabello, L, 1979, 12. tábla, 4; anyagban 12. tábla, 5-6, XV-XVI. szá­zad. - Müller R., 1974, I. tábla, 3. - Polla, B., 1962, 102. tábla. Mind a két típust közli. - Müller R., A rákoscsabai és balatonalmádi vaseszközletet új keltezése. AÉ (1976) 2, 4. kép, 3. - Müller R., 1982, II. 469-472. A monografikus munkjában 585 darab sarló alapján értékeli e fontos me­zőgazdasági eszközt. Megállapítja, hogy az anyag nagyobbik fele a későközépkorban készült. Eredeti rendeltetése a gabona aratása. A fogazott élű sarló és a sima típus kezdeti használa­tától együtt élt. Fogazott élű sarlót már a bronzkorból ismer a kutatás. Az Árpád-korban többségük fogazott, ez jellemző a későközépkorra is. A fogazott élű sarlóval magas tarló ma­rad, mert a kalász közelében fűrészelik le a szárat, a másiknál a talaj közelében vágják le a szárat. 226 Cabello, J., 1979, 14. kép, l.-Simon K., 1980-81. III. tábla, 6-7.-Müller R., 1976, 2. kép, 3. Ezek a szekercék mesterjegyesek A vértesi darabon ez a rész hiányzik - A Turkeve-Móric-i ásatás anyagáról közölt táblázaton több tárgyalt tárgyat megtalálunk (Méri I., 1954, XXXI. tábla). - Cse­pelyen is megtalálható a fúró, ácsszekerce, balta, kések ollók, (Kovalovszky J., 1968, 35. tábla.) 227 A kerek kulcscímer közvetlen analógiáját találjuk a Zaluzany-i anyagban. (Polla, B., 1962, 110. tábla, 7.) 228 A 16. tábla, 6. tárgy analógiáját a Zaluzany-i anyagban (Polla, B., 1962, 106. tábla, 108. tábla, 2.) A kulcsok keresztmetszete, szerkezete nagyon hasonló, csak a fogórész, a díszítőelem eltérő. 229 A vastárgy analógiáját a Gyimrót-Sebes-Tagról előkerült anyagban találjuk. Ott lezárt állapot­ban találták, a vértesi nyitott és töredékes. (Müller R., 1974, 198.) 230 Polla, B., 1962, 101. kép, 13; 106. kép, 17; 107. kép 1-6; 108. kép, 1. 3-4, 6-12; 109. kép, 4, 12, 9-10. 231 Sörös P., A bakonybéli apátság. Bp, 1903. 232 A vasanyag vizsgálódási munkáját, részletes feldolgozását ezután tervezzük. Bővebben foglal­kozunk technikai kérdésekkel és bővítjük az analógiaanyagot. 233 A somogyvári bencés apátságban a kutató véleménye alapján a legtöbb feltárt sír a kerengő folyosók padlója alatt feküdt. A bazilika sírjait itt is feltárták, az udvaron is temetkeztek. (Ba­kay K., 1974-75. 204-5.) A budai domonkos templomban a belsején kívül temetkeztek a ko­lostorban is, a keleti- és déli kerengőszárnyban, itt több rétegben feküdtek a halottak. A káp­talan teremben két dísz sírhelyet is talált a kutató. (K.H. Gyürky, 1981, 34, 141.) 234 Banner ]., A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok, XIV (1938) 139-190, 140. ­Gerevich L., A csúti középkori sírmező. Bp R (XIII/1943) 103-166, 108. 235 Az előcsarnokban 36-77. sírok a déli- és nyugati kerengöfolyosóban a 25-35 és 78-87. sírok ta­lálhatók. 236 Banner J., 1938, 144-45, 2-5. kép. - Szabó K, Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti em­lékei. Bp, 1938, 60, 330. kép. 237 Bálint A., Nógrádmegyei Könyvtár 32 (1932) 18, LXXIII. tábla, 22. 238 Az Iparművészeti Múzeumban az egykor működő Technológiai Csoporthoz restaurálásra le­adott anyag elkallódott. 239 Szabó J. Gy., Gótikus pártaővek a kisnánai vár temetőjéből. Az Egri Múzeum Évkönyve VI­II-IX. (1972) 57-90, 12-14. kép. A szerző a 3. sír övét a XV. század utolsó negyedére helyezte. 240 Méri I., 1954, 4. kép. A sír korát a XVI. századra helyezte. A gyermekcsontvázon párta is ta­lálható. 241 Bárányné, Oberschall M., A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. Műv. Tört. Füzetek 1 (1942) 3, III. tábla, 16. - ifj. Fehér G., AÉ 82 (1955) 226. A szerző a 34.

Next

/
Thumbnails
Contents