Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

220 Analógiái: Müller R., 1974, II. tábla, 1.-Cabello, J., 11. kép, 264.-Szabó Gy., XXX. tábla, 5-6. 221 Polla, B., 1962, 100. tábla, 5, 14. - Szabó Gy., 1954, XXXIV. tábla, 16.-Müller R., 1982, Il.k 532534, 2024, 2037, 2032-33. tábla.-A szerző 21 darab tárgy alapján tárgyal a lóvakarókról. Megállapítja, hogy a római kortól ismert, Nyugat-Európában alig van rá példa, a Balkánon jobban elterjedt. Magyarországon az oroszországi típus ismertebb. A legkorábbi darab a késő Árpádkorban került a földbe. Az orosz példához áll közel a vértesi példány is. A pengét félhengér alakúra hajlították, mindkét oldalát csipkézték, és külön erősítették fel a nyéltüskét. (34.kép) B. 222 Zolnay L., Az elátkozott Buda aranykora. Bp, 1982, 104. A szerző közli a kártya képét. 223 Polla, B., 1962, 10. tábla, 3. 224 Méri I., Beszámoló a Tiszalök-rázompusztai és Túrkeve mórici ásatások eredményeiről. AÉ. (1954) XXX. tábla, 6, 8-9. XV-XVI. század. - Kovalovszki J., Ásatások Csepelyen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8 (1969) 36. kép. - Simon K., A Csongrád-Bokrosi vaseszközlelet. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (1980-81) 86., V. tábla, 4, V. tábla, 5. - Szabó Gy., 1954, XXX. tábla, 12-16. - Polla, B., 1962, 100. tábla, 10, 25. - Cabello, J., 1979, 14. kép, 2-4. 225 Finoman fogazott sarlók: Cabello, L, 1979, 12. tábla, 4; anyagban 12. tábla, 5-6, XV-XVI. század. - Müller R., 1974, I. tábla, 3. - Polla, B., 1962, 102. tábla. Mind a két típust közli. - Müller R., A rákoscsabai és balatonalmádi vaseszközletet új keltezése. AÉ (1976) 2, 4. kép, 3. - Müller R., 1982, II. 469-472. A monografikus munkjában 585 darab sarló alapján értékeli e fontos mezőgazdasági eszközt. Megállapítja, hogy az anyag nagyobbik fele a későközépkorban készült. Eredeti rendeltetése a gabona aratása. A fogazott élű sarló és a sima típus kezdeti használatától együtt élt. Fogazott élű sarlót már a bronzkorból ismer a kutatás. Az Árpád-korban többségük fogazott, ez jellemző a későközépkorra is. A fogazott élű sarlóval magas tarló marad, mert a kalász közelében fűrészelik le a szárat, a másiknál a talaj közelében vágják le a szárat. 226 Cabello, J., 1979, 14. kép, l.-Simon K., 1980-81. III. tábla, 6-7.-Müller R., 1976, 2. kép, 3. Ezek a szekercék mesterjegyesek A vértesi darabon ez a rész hiányzik - A Turkeve-Móric-i ásatás anyagáról közölt táblázaton több tárgyalt tárgyat megtalálunk (Méri I., 1954, XXXI. tábla). - Csepelyen is megtalálható a fúró, ácsszekerce, balta, kések ollók, (Kovalovszky J., 1968, 35. tábla.) 227 A kerek kulcscímer közvetlen analógiáját találjuk a Zaluzany-i anyagban. (Polla, B., 1962, 110. tábla, 7.) 228 A 16. tábla, 6. tárgy analógiáját a Zaluzany-i anyagban (Polla, B., 1962, 106. tábla, 108. tábla, 2.) A kulcsok keresztmetszete, szerkezete nagyon hasonló, csak a fogórész, a díszítőelem eltérő. 229 A vastárgy analógiáját a Gyimrót-Sebes-Tagról előkerült anyagban találjuk. Ott lezárt állapotban találták, a vértesi nyitott és töredékes. (Müller R., 1974, 198.) 230 Polla, B., 1962, 101. kép, 13; 106. kép, 17; 107. kép 1-6; 108. kép, 1. 3-4, 6-12; 109. kép, 4, 12, 9-10. 231 Sörös P., A bakonybéli apátság. Bp, 1903. 232 A vasanyag vizsgálódási munkáját, részletes feldolgozását ezután tervezzük. Bővebben foglalkozunk technikai kérdésekkel és bővítjük az analógiaanyagot. 233 A somogyvári bencés apátságban a kutató véleménye alapján a legtöbb feltárt sír a kerengő folyosók padlója alatt feküdt. A bazilika sírjait itt is feltárták, az udvaron is temetkeztek. (Bakay K., 1974-75. 204-5.) A budai domonkos templomban a belsején kívül temetkeztek a kolostorban is, a keleti- és déli kerengőszárnyban, itt több rétegben feküdtek a halottak. A káptalan teremben két dísz sírhelyet is talált a kutató. (K.H. Gyürky, 1981, 34, 141.) 234 Banner ]., A kaszaperi középkori templom és temető. Dolgozatok, XIV (1938) 139-190, 140. Gerevich L., A csúti középkori sírmező. Bp R (XIII/1943) 103-166, 108. 235 Az előcsarnokban 36-77. sírok a déli- és nyugati kerengöfolyosóban a 25-35 és 78-87. sírok találhatók. 236 Banner J., 1938, 144-45, 2-5. kép. - Szabó K, Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp, 1938, 60, 330. kép. 237 Bálint A., Nógrádmegyei Könyvtár 32 (1932) 18, LXXIII. tábla, 22. 238 Az Iparművészeti Múzeumban az egykor működő Technológiai Csoporthoz restaurálásra leadott anyag elkallódott. 239 Szabó J. Gy., Gótikus pártaővek a kisnánai vár temetőjéből. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. (1972) 57-90, 12-14. kép. A szerző a 3. sír övét a XV. század utolsó negyedére helyezte. 240 Méri I., 1954, 4. kép. A sír korát a XVI. századra helyezte. A gyermekcsontvázon párta is található. 241 Bárányné, Oberschall M., A salgótarjáni, orgondaszentmiklósi és pakonyi középkori sírleletek. Műv. Tört. Füzetek 1 (1942) 3, III. tábla, 16. - ifj. Fehér G., AÉ 82 (1955) 226. A szerző a 34.