Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája

30. Mindezt már Holl Imre is megállapította (Holl 1958. 276.) és ezzel Tamási Judit is egyetértett (Tamási 1987. 247.) 31. Holl 1958. 264-266.; Holl 1971. 84-185.; Holl 1988. 193-196. 32. Smetánka 1961. 598. 33. AWw 1964. 199. 34. Balogh 1966. I. 136. 35. Franz 1969. 53. 36. Michna 1971. 256.; M irha a 1974. 203. 37. .S7r«H.w 1972. 24. 38. Szatmári 1986. 81-84. 39. MMTS 2. 1987. 279. 40. 7affiásí 1987. 250-252. 41. MMTö 2. 1987. 279. 42. Egyes darabokat közöltek: Dercsényi 1951. 69. kép; MMT 5. 1958. II. 592. kép; Bafog/t 1966. I. 242.; II. 667-669. kép.; Schaüaburg 1982. Kat.-Nr. 376-378, 691.; Holl 1983. 202-205. 1, 3. kép. Holl Imre megemlít egy fehér mázas, vágásos címerpajzsot ábrázoló töredéket is, de kételyeit fejezi ki abban a kérdésben, hogy ehhez a csoporthoz sorolható-e. A töredéket azóta restaurálták, és így, a hozzátartozó többi darabjával egybeépítve már egyértelműen megállapítható, hogy valóban ennek a csempesorozatnak az egyik címertartó angyalos csempéjéről van szó. 43. Voit-Holl 1956. 127.; 59. kép; Balogh 1966. I. 135.; II. 664. kép.; HoU 1983. 202-205.; 2. kép. 44. Holl 1983. 203.; 4. kép. 45. Tamási 1987. 236-240.; 4-10. ábra. 46. Ilyen téglalap alakú, Zsigmond-kori tetőcsempe a visegrádi palotában ugyanazon a lelőhelyen került elő két példányban is. ahol a most tárgyalt Mátyás-kori kályha. Szintén 15. század elejiek: 1412-16 között készültek azok a téglalap alakú, hátrész nélküli csempék, amelyek a morvaországi Melice várából kerültek elő. Ezeket ugyan publikálójuk a kályha vállrészéhez rekonstruálja, e megoldás azonban statikailag, szerkezetileg elképzelhetetlen (Michna 1984. 889.; 14. kép). 47. 1407-1414 között épült fel: Wolf, Arnold: Köln, Rathaus. In: Die Parler 1978. I. 153. 48. 1418-ban kezdték meg az építését: Vilmánn 1986. Abb. 173.; 223. 49. Egy másik visegrádi darab rekonstrukciós rajza és egy budai címertöredék képe: Holl 1983. 1-2. kép. 50. Mátyás címerei között Alséj-Lausitz ökröt ábrázok) címere szerepel igen gyakran: pl. a királyi pecsét mellékcímerei között, egy 1483. évi lenyomat: Schallaburg 1982. Abb. 2.; a Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadásának címerei között: Schaüaburg 19S2. 353 (Kat.-Nr. 306.); a görlici és a boroszlói városháza négyeit Mátyás-címereinek harmadik negvedében: Fraknói 1896. képek a 232, 235. oldalon. Ulászlé) cseh királvi pecsétjén is ott az ökör: Fraknói 1806. 241. Szerepel az ökör a visegrádi zárt erkély párkányának címerei kö/ött is. Felső-Lausitz címere sokkal ritkább. A csempén látható) címert azért tarthatjuk egyelőre csak feltételesen Felső-Lausitz címerének, mert az valójában kettős vagy négyes ormos vonallal vágott pajzs, csillagok nélkül: Prága, Szent Vitus-székesegyház, Ulászló-oratórium (mindkét Lausitz címerével): Vmení 1984. 1/2. 356. fekete-fehér kép.; II. Ulászló és II. Lajos pecsétéi: Gotické umení 1984. 19, 27. Ez egyébként a tartományi központ Bautzen város címere is: Decku 1955. 3. Az Alsó- és a Felső-Lausitz félosztást először Mátyás kancelláriája kezdte használni: Vall 1977. 176-177. 51. Ernuszt Zsigmond apja, ErnusztJános szlavón bán, kincstartó már 1476-ban elhunyt (Kronológia 1981. 299.), a visegrádi kályha viszont legalább tíz évvel később kés/üli. Ernuszt Zsigmond címerköve Pécsett: C. Sándor 1984. 71.; 3. kép; címerköve Gyurgyevácon: Schallaburg 1982. 572-573 (Kat.-Nr. 642.); címere szerepel Mátyás halotti pajzsán: Schaüaburg 1982. 235 (Kat.-Nr. 128.); Abb, 5.; festett címere a győri püspökvár tornyán: Tövei 1990. 22.; Abb. 8-9.; pecsétje: Bécs, HHStA AVR 1492. III. 7.; festett címeres zárókő a pozsonyi Szent Mártontemplom szentélyében: Henszlmann 1880. 154. (tévesen Felső-Lausitz címereként meghatározva). 52. Pl. Tübingen, Monfort grófság, Herrenberg, Böblingen: Siebmacher 1988. I. 14. 15. tábla, II. 225, 226. tábla. 53. Triumphzug 1979. 63. tábla. 54. A szekerce a magyarországi heraldikában elég ritka. Elével balra fordulva feltűnik Újlaki Lőrinc herceg (+1524) étjlaki sírkövén, valamint egy ugyancsak újlaki címeres faragványon - jelentését itt nem sikerűit megtalálni (Tövei 1985. 79-81.; 1-2. kép). Elével jobbra forduló szekercét mutat Agárdi Tőke Péter pecsétjének címere (Varsó, AGAD. clok. perg. nr 5575. 29. VI. 1440.). A szekerce legismertebb előfordulása a lengyel Topor-Starza címernemzetség címere: Lojko 1985. 9, 30. kép. Valószínű, hogy a kályha és az Újlaki-sírkő szekercés címere ugyanazzal a jelentéssel bír, és talán valamely délvidéki, balkáni terület címerével állunk szemben.