Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

Továbbra is bizonytalannak érezzük viszont Wertner Mór megoldását a Zagyvafőiek Leusták-ágból való eredeztetésével kapcsolatban. Gyanakvásunkat az váltotta ki, hogy a Zagyvafőiek - legalábbis eddigi tudomásunk szerint - igen szoros kapcsolatban álltak a Folkus-ágból származó Szecsenyi család tagjaival, valamint a Zagyvafőiek garábi birtoklása, mely birtokon tudomásunk szerint a nemzetségnek csupán a Folkus-ága osztozkodott. Különösen elgondolkodtató volt számunkra Zagyvafői Miklós pöstyéni birtoklása, ahol valóban kizárólag a Folkus-ág tagjai (közülük is Folkus fia Mihály és leszármazottai) birtokoltak. A magunk részéről nem tartjuk kizártnak, hogy Pöstyén birtok eredetileg Szécsény területéből vált ki (ma ismét Szécsény közigazgatási határain belül fekszik Pöstyénpuszta). Bár köztudott dolog, hogy a Gertrudis királyné gyilkosaitól korábban elkobzott Szécsényt és környékét Folkus fia Farkas a 13. század negyedik negyedében apránként szerezte vissza családja számára, 1255-ben Folkust mégis Szécsényinek nevezik, tehát bizonyos szecsenyi részek voltak a Folkus-ág névadójának kezén is, holott a gyilkosoktól elkobzott részek ekkor még egytől-egyig idegenek birtokában voltak. Úgy gondoljuk, hogy e Folkus kezén maradt szecsenyi birtok kerülhetett 1255-1271 között felosztásra Folkus fiai között, s a Mihálynak jutott részen alakulhatott ki Pöstyén. Mindenesetre a 13. század végén a Pöstyén határai felett a Dráhiakkal való pereskedés kapcsán többször hangsúlyozzák, hogy Pöstyén Folkus fia Mihály comes és fiainak ősi, örökös birtoka (valójában egy részét a Dráhiaktól szerezték, akik viszont bizonyosan nem Kacsics nembeliek).

22 A Folkus-fiak 1271. évi osztályánál (ahol Garáb, Libercse, Szalatnya és Paróca megosztása felett döntöttek), Grab Mihálynak jutott.

23 Mihály cornes fiai közül Simon a Palásti Radó (ugyancsak pöstyéni birtokos!), „Tompos" Tamás a Libercsei (Halászi) Tompos, Péter pedig a Vingárti Geréb (Pöstyénben ugyancsak részekkel bíró) család őse lett. Közülük „Tompos" Tamás (1291-1309) és leszármazottai jöhetnek számításba a Zagyvafőiek őseiként. 1329-ben „Thombi" Miklós fiai, Gyryp/Gyrip-i Pető és Dávid osztják fel egymás között kürti (a mai Ipolykürt Kirt '— Szécsény közelében) és a Szécsénnyel határos pöstyéni birtokaikat.

24 1354ben Gereb-i „Thomp" fia Miklós fia Pető és ugyanazon Miklós fia Miklós fia István osztoznak kürti birtokaikon.

23 Véleményünk szerint e Miklós fia Pető lehet azonos az 1342-ben szereplő Zagyvafői Petővel. Ez esetben a következő családfát vázolhatjuk fel: Folkus 1255 Mihály 1271-1301 Farkas 1271-1299 Zolouch 1271 Simon 1281-1322 „Tompos" Tamás 1291-1309 Péter 1291-1338 Miklós Tamás Pető 1329-1354 Dávid 1329 Miklós János László 1362 Márton 1378 Miklós 1383 fiak 1342 István 1354 László 1393-1411 Miklós 1414-1436