Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

E kitérő után térjünk vissza a vár sorsára. Mint láttuk, a Zagyvafőiek kihaltával a király kezére került várat Zsigmond azonnal zálogba vetette, s a zálog volt a sorsa a várnak a Zsigmond-kor még hátralévő idején is. 1430 áprilisában Zsigmond király arról értesíti (Keszi) Lászlót és (Kálnai) Ettre Mihályt, hogy a nekik elzálogosított Gede várát (Gömör megye) tartozékaival együtt Ozdögei Besenyő Pál szlavón bánnak zálogosította el, s miután a bán az összeget nekik kifizette, adják át neki. 26 A csonka oklevélben szereplő adat min­den bizonnyal Zagyvafőre is vonatkoztatható, mert 1431. február 6-án arról hal­lunk, hogy Keszi László és Kálnai Ettre Mihály a fenti oklevélre hivatkozva nem csak Gedét, hanem Zagywafew várát is átadta Ozdögeinek, miután az nekik kifi­zette a zálogösszeget. 27 1435-ben Zsigmond király azt bizonyítja, hogy bár korábban Gedét és az elha­gyott Zaghwafew várát tartozékaikkal és más birtokakkal együtt 6500 forintért el­zálogosította Ozdögei Besenyő Pál fia Miklósnak, az most a király kérésére áten­gedte a zálogjogot Balogi Ath fia Györgynek. 28 A 15. század közepének zavaros korszakában sok környékbeli - általában elha­gyott - erődítményhez hasonlóan Zagyvafőbe is a cseh bratrik fészkelték be ma­gukat. Egy 1457-ben történt eseményről 11 évvel később számoltak be a kárvallot­tak. 1467-ben Rédei János panaszkodott, hogy a Zaghwa erősségbeli csehek 11 év­vel korábban megtámadták a panaszos Cheke-i (talán csecsei) birtokrészét, mert a Rédeiektől a „kíméletért" a csehek által kizsarolt 1 hordó bort, 1 köböl lisztet, 1 vég gyolcsot, sót, sáfrányt, és 40 aranyforintot Zagyvafőre vivő karavánt a Pásztói­ak emberei kirabolták. 29 1460-ban a zagyvafői husziták Andrisko és Uhlik vezetésével a szomszédos Sal­gó várát is bevették. 30 Még ebben az esztendőben Mátyás király személyesen veze­tett hadat a nógrádi huszita fészkek ellen, s Zagyvafőt is ostrommal vette be. Az ostrom során egy nyíl által állítólag maga a király is megsebesült, s dühében föl­dig romboltatta a várat. 31 Az ostrom tény, erről Bonfíni is tudósít bennünket, Zaygriapheon-ként említve Zagyvafő nevét. 32 A történeti adatok szerint a vár nem épült fel többé. 1463-ban Hédervári Lász­ló egri püspök és testvére, Pál oly feltétellel zálogosít el hat gömöri és nógrádi bir­tokot - köztük Zagywafew birtokot vár helyével, Garab, Korlath és Zenthelzebeth birtokokat - 1200 arany forintért Bánfalvi Barius Lászlónak és fiainak, Miklósnak, Jánosnak, Péternek és Mártonnak, hogy a birtokok jövedelméből fedezhetővé vál­janak a Krakkóban tanuló Abafalvi Albert diák tanulásának költségei. 33 1478-ban Bátori István országbíró Tornai Szilveszter fiait,Istvánt és Benedeket iktattatná be Gede mellett az elhagyott Zaghwafew vár, a teljes Zaghwafew, Ga­rab, Korlathfalwa, Zenthelsebeth birtokok, Inazow prédium (Nógrád megye) és más megyei birtokok és részek birtokába zálog címén, azonban az egri káptalan jelentése szerint az iktatásnál Lórántffy Tóbiás és Mihály nevében ellentmond­tak. 34 1489-ben Zaghwafew-i Dobzay Miklós nevével találkozunk egy korláti birtokügy kapcsán, de nem valószínű, hogy neki köze volna a rég kihalt Zagyvafői családhoz. 35 1518-ban újra csak ellentmondások miatt nem tudták bevezetni adomány cí­mén Bátori Andrást, Csulai Móré Lászlót és Györgyöt Zaghwaffew, Korlathfalwa, Zenthersebeth és Garaab Nógrád megyei és más megyei birtokokba. 36 Várról itt már szót sem ejtenek. A 16. század közepi dicajegyzékek szerint ekkor az egykori tartozékok közül Zagyva falu Zagyvái Zsigmond és Horváth György, Korlátfalva Zagyvái Zsigmond, Bába és Szenterzsébet pedig Jánossy Pál kezén voltak. Garáb és Inaszó adatai hiá­nyoznak. 37

Next

/
Thumbnails
Contents