Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Bodnár Katalin – Juan Cabello – Simon Zoltán: A zagyvafői vár kutatása

A zagyvafői vár kutatása BODNÁR KATALIN - JUAN CABELLO - SIMON ZOLTÁN A. vár feltárásáról már 1989-ben beszámoltunk a Gyöngyös-Mátrafüreden első alkalommal megrendezett „Castrum Bene" kollokviumon.

1 Ezen alkalommal - a kollokvium jellegéből adódóan - természetesen nem nyílt módunk a kutatás során felszínre került kerámia- és fémanyag bemutatására, mint ahogy elmaradt a vár építéstörténetének szempontjából általunk oly fontosnak ítélt számos - állításainkat alátámasztó - bizonyíték előterjesztése is. Ilyen például az objektumot kelet-nyugati irányba átszelő, 2. számú kutatóárok metszetrajza, vagy a vár pusztulási rétegében talált pénzérmék. Hiányérzetünket csak tovább fokozta a vár első tulajdonosával, a Zagyvafői családdal kapcsolatos kevés és bizonytalan írásos adat, amely akkoriban rendelkezésünkre állt. Az azóta eltelt időszakban Simon Zoltánnak sikerült jó néhány újabb adattal gazdagítani a család történetét, és így döntő módon hozzájárult, hogy a vár különböző korszakairól - ha nem is minden tekintetben kimerítő - ismeretekre tegyünk szert. Végül is ezen okok miatt határoztuk el, hogy ezúttal - immáron kiegészülve a Zagyvafői család történetével - a régészed leletanyag, valamint a rétegviszonyok elemzésével rajzoljuk meg a vár építéstörténetét a kezdetektől a pusztulásig. Adatok a Zagyvafői család és Zagyvafő várának középkori történetéhez Zagyvafő váráról kevés történeti adat maradt fenn. Míg a Zagyvafőinek nevezett család tagjaival a 14. század közepétől kezdve csaknem száz esztendőn keresztül találkozhatunk a forrásokban, maga az erősség éppen akkor bukkan fel, amikor a Zagyvafői családnak magva szakad. Bár a család nem feltéüenül a várról nevezte magát - 1290 óta adatolható Zagyvafő település léte is -, általánosan elfogadott dolog a vár építését a Zagyvafői családhoz kötni.

2 Bonyolítja a problémát, hogy a szóban forgó család őseinek feltérképezése, 13. századi nemzetséghez kapcsolása nem könnyű feladat. A genealógia tudományának felvirágzása idején, a 19. század végén még kísérlet sem történt e család elhelyezésére Nógrád megye nemzetségeinek tablóján. Hiányzik a család neve mind Nagy Iván, mind Karácsonyijános, mind Wertner Mór korai műveiből.

3 Végül mégis Wertner Mór volt az, aki elsőként tett kísérletet arra, hogy a Zagyvafőieket elhelyezze a középkori Nógrád megye talán leghatalmasabb nemzetségének, a Kacsicsoknak családfájan.

4 A nemzetség első, név szerint is ismert tagjai a 13. század elején, a Gertrudis királyné elleni merénylet kapcsán bukkannak fel, s a század második feléből már számos, e nemből való személy nevét ismerjük. Bár az igen valószínű, hogy a Ka-