Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

tartozó hajdani Zalaszentmihályfa templomának szentélyét, szintén az 1300-as év körül.

70 A salamonvári nagyobbított templom méretében a középnemesi, kb. 23 faluval rendelkező Salamonvári család igényét, anyagi erejét tükrözi. c. ) A 14. század végén - feltehetően Vörös Salamon fia Salamonvári János idején, aki Vilmos herceg udvarmestere volt - annyi változás történt, hogy a torony szintjét megemelték. Belül látszik a gótikus ráépítés, amely 27x13x7,5 cm méretű téglákból, kemény, homokos, vörös színű habarccsal készült. A gótikus ablakokat (5. kép) is ekkor helyezték a torony felső szintjére. E korból való a gótikus pasztofóriumnak a torony nyugati falába, a bejárat fölé másodlagosan elhelyezett, csúcsíves darabja is, valamint a csúcsíves nyugati bejárat. (5-6. kép) d. ) 18. század eleji - talán az 1718-as helyreállításkor készült -, vörös színű kváderfestést találtunk a torony, a hajó és az egyeneszáródású szentély sarkain. A nyugat-dunántúli térségben máshol is találunk e korból származó, hasonló festést (Balogunyom; Lajtakáta-Gattendorf, Burgenland; Locsmánd-Lutzmannsburg, Burgenland). e. ) A lényeges barokk átépítés - mint előbb láttuk - 1771-ben készült. Elbontották az egyeneszáródású szentélyt, és helyébe sokszögzáródású, barokk szentély épült. Érdekes megfigyelni, hogy a 18. században e térségben máshol is épült a barokk helyreállításkor sokszögzáródású szentély (Meszlen, Gutatöttös, Andráshida, és az újabb kutatás szerint a dozmati templom sokszögzáródású szentélye is a barokk helyreállítás terméke).'

1 1771-ben épült a salamonvári szentély északi oldalánál a barokk sekrestye, alatta kripta, felette oratórium. A torony szintjét még egy emelettel megemelték. A hajó délnyugati sarkán talált napóra is ekkor készült. A belső helyreállítás tervezője C. Harrach Erzsébet volt. A belsőben megőrizték a barokk hangulatot. (7. kép) A sokszögű, barokk szentélyrész maradt az emelt szintjén, és keresztelő kápolnaként használatos. A késő román - kora gót, egyeneszáródású szentély téglapadlóját meghagytuk, az új szembemiséző oltár az eredeti oltár alapja fölé került. A szentélyfal megmaradt, ma a sedilia céljait szolgálja. Felújítva megmaradt a szószék, és restaurálva a hajó délkeleti sarkában van felállítva a már 1726-ban említett, szép Mária-szobor. Új padok kerültek a templomhajóba, amely új kőlap burkolatot kapott az 1980-as évek elején elkészült belső helyreállításkor. JEGYZETEK 1. Holub 690. 2. ÁUO VII. 520. 3. Szentpétery Imre: Az Arpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Bp. 1923. 1460. 4. ZO I. 87-88. no. 61. 5. ZO I. 133. no. 98 6. AO I. 238. no. 222. 7. ZO I. 421. no. 278 8. ZO I. 198-199. no. 153. 9. Zala megye földrajzi nevei: Salomvár 35/19., 21., 20., 70., 100., 69, 83, 77. 10. ZO I. 209-210. no. 158. 11. ZOl. 227-229. no. 166. 12. ZOL 308. no. 208. 13. ZO I. 517. no. 332. 14. Zala megye ßldrajzi nevei: 35/65. 15. Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. In: Magyarország műemlékei II. Bp. 1906. 1038. 16. Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. Nagykanizsa 1876. 5. k. 108.