Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom
A régészeti kutatás E kutatásra az új liturgikus tér kialakításával kapcsolatosan került sor. A kutatás célja a középkori padlószintek tisztázása, a középkori oltár helyének megkeresése volt, és ezen kívül szerettük volna megtalálni a román szentély alapját, vagy legalább a kiszedett fal nyomát. A kutatásra 1980 tavaszán került sor, költségeit a falu társadalmi munkája mellett az Országos Műemléki Felügyelőség viselte. A szentélyben először feszedtük a cementlap burkolatot, és a templom középtengelyében kijelöltük az I. sz. kutatóárkot 1 m szélességben. (2. kép) A diadalívlépcsőtől nyugatra 1 m-re az árok mindkét metszetében 65 cm széles, kiszedett falnyom látszott. (3. kép) Vékony habarcs csík jelezte a román szentély szintjét, ezen a kiszedett román fal vörös színű (valószínűleg téglaporral kevert) habarcsából egy feltöltési réteg volt. Ennek teteje a kora gótikus hajó szintje, ami a kora gótikus szentély szintjéből 30 cm-rel mélyebben van, tehát két lépcsőfokkal volt magasabban a kora gótikus szentély a hajónál. A szentélyben a barokk szint alatt megtaláltuk a kora gótikus téglapadlót: a cementlap alatt 40 cm mélységben 30x15,5x5 cm méretű téglák vannak lerakva. Középen - a téglapadló mélységében — kő alapot találtunk. Ez a kora gótikus oltár alapja. Ez alatt - a metszetfalban végig követhetően - vékony habarcsréteg jelezte a román templom külső járószintjét. Az oltár nyugati falától nyugatra a habarcs csík helyett döngölt agyag járószint volt. E fölött is megtaláltuk az elbontott, román szentély laza, téglával kevert, vöröses habarcsú feltöltési rétegét, amire a kora gótikus téglapadk") került. Az árokban a téglapadló alatt a román templom külső temetőjéhez tartozó két sír részletét tártuk fel (1. és 2. sz. sír). A koponyát és a felsőtest néhány részletét bonthattuk csak ki, mert a többire ráépült a kora gót szentély keleti fala. Az árok nyugati részén, a diadalívlépcső keleti oldala előtt feltárt, 3.SZ. sír 17-18. századi lehet. Az I. sz. kutatóárok keleti részén, a kívül is látszó falelválás vonalában (ahol a sokszögű szentély csatlakozik) megtaláltuk a kora gót szentély egyeneszáródású keleti falát. (4. kép) 105 cm széles, 26x12,5x6 cm méretű téglából, szürke színű, nagy mészkődarabokkal, kevés homokkal kevert habarcsba rakott a fal. Külső keleti - részén alapozási padka jelzi a külső terepszintet, a fal alapozási mélysége 1,60 m. A fal külső oldala mellől 14. századi edénytöredékek (perem és oldal darabok) kerültek elő. Az így meghatározott kora gótikus (a 13. század végén, a 14. század elején épült) szentélyből a téglapadlóig kitermeltük a törmeléket. Az elbontott, kora gót szentély törmelékrétege volt ez, tégladarabok és szürke, meszes habarcsdarabok voltak benne. Festett vakolatdarabot nem találtunk, csak fehérre meszeiteket. A
