Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

keleti szentélyfal 60 cm magasan megvan. A kora gót .szentélyfalon körben fehér meszelésű, korabeli vakolat van. Az egyenes záródású szentélynek megmaradt két enyhén csúcsíves, keskeny, déli ablaka. A keleti szentélyfalon is ilyen ablakok lehettek. Az északi szentélyfalban bélletesen mélyülő, enyhén csúcsíves pasztofórium van. A kora gót szentélyben - kivéve a középen lévő kő oltáralapot - majdnem teljesen épségben megmaradt a 30x15,5x5 cm méretű téglákból készült burkolat, mely az északi és a déli részben megsüllyedt, feltehetően azért, mert sírgödör volt alatta. A téglapadló a diadalív vonalát követte, ez a diadalív tehát a korai gótikus szentélyhez tartozik. A szentélyben - a sekrestyeajtó előtt - megtaláltuk az 1770-es években épített és a sekrestye alatt lévő kripta lejáratát. A lépcsőket 50 cm magas boltozat fedi, amely 29x16x6 cm-es méretű téglákból készült. A boltozat a kora gót téglapadló fölé mintegy 50 cm-re magasodik, és majdnem az oltáralapig tart. Meglehetősen megbontotta a gótikus tér egységét. A kripta boltozott, középen - az oratóriumba