Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

1748-ban van a templomban orgonakarzat, még orgona nélkül. Keresztelőkút vagy medence még 1748-ban sem volt. A templomot ekkor jó állapotban találták. Két oltár volt benne: egy Szent János, egy Szent Anna tiszteletére szentelve, és egy hordozható Madonna-szobor. A sekrestye fából készült.

66 1777 előtt néhány évvel a templomot erőteljesen restaurálták. Egész belsejét boltozat alá vették, téglából falazott orgonakarzat készült, sekrestyét építettek oratóriummal, alatta kriptával, és cserépzsindellyel fedték a templomot.

67 Rómer Flóris 1863-as zalai útján Salamonváron is járt, és a templomról a kövekezőket írta: ,A salamonvári templom tagadhatatlanul góth alakú - a főbejárás fölött eg)' faragvány látszik, mely talán a szentségtartó mennyezete volt. Maga a portale tagozata körteidomú domborokkal bír."

68 A műemléki kutatás és helyreállítás E század közepére a templom igen rossz műszaki állapotúvá vált. Külső helyreállítására 1970-ben került sor. Ezt megelőzően kisebb falkutatást végzett kívül Gerőné Krámer Márta, és megtalálta a szentély déli, kora gótikus ablakait, valamint a kora gótikus és a sokszögű szentély elválását. Ezt követően Szlaterics Gyula építésszel, aki ekkor Zala megye műemléki területi előadója volt, folytattuk a külső falkutatást. A templomhajó délnyugati falában egy román kori, félköríves, rézsüs, tölcséres ablakot találtunk (1. kép), és sikerült megfigyelnünk a román hajó keleti végét. Az északi hajófalon román lizénarendszert találtunk, amit a későbbi támpillérek miatt nem lehetett bemutatni. Az északi hajófalban, a sekrestyeajtó mellett kora gótikus, keskeny, enyhén csúcsíves ablakot tártunk fel és mutattunk be. 2. kép A templom alaprajza az építési peródusokkal