Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schönerné Pusztai Ilona: A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása

A tervezés fő szempontjaként a kutatásnak azt az eredményét kellett figyelembe vennünk, hogy itt egy olyan templomtömeg maradt ránk, ahol a középkori hajó teljes párkánymagasságig megmaradt, a toronymaradványt a 18. században körülépítették úgy, hog)' a torony felépítménye is barokk kori, a szentélv és sekrestye pedig teljes terjedelmében, alapozástól tetőgerincig az álló toronnyal egyidős. Ilymódon a barokk hozzáépítések a román hajótestet három oldalról körülveszik. Az épület egységének megtartása érdekében, az idők folyamán teljesen tönkrement tetőszerkezet cseréje mellett, a 18. századi tömeg megtartására törekedtünk. A homlokzatokon helyreállítottuk a barokk architektúrát, a falmezőket e vidékre jellemző, bordó-vörös színű fröcsköléssel, a nyíláskereteket, párkányokat, saroklizénákat fehér meszeléssel láttuk el. A megmaradt középkori homlokzatokat mintegy körbekeretezve e közegben, középkori jellegű sima vakolattal láttuk el. Eredeti formában kiegészítettük a déli román bejáratot, továbbá egy román ablakot és még egy, a barokk kori nyílással átvágott kis ablak töredékét is bemutattuk. Elmondhatjuk összegezve, hogy a külső helyreállítással igyekeztünk a templomhoz illő szerény keretek között maradni. Egyetlen szokatlan, talán vitatható feladattal kerültünk szembe. Műemléki gyakorlatunkból szinte teljesen hiányzik egy-egy elpusztult épületrész eredeti formában történő visszaállítása. Ez a magyar műemlékvédelem egyik fontos elméleti állásfoglalása, mert alkalmazása esetén éppúgy mód nyílna megalapozatlan hamisításokra, mint időbeni megtévesztésekre a be nem avatottak számára. Esetenként azonban, alapos megfontolás mellett, mégis sor kerülhet egy-két közelmúltban megváltoztatott helyzet ily módon történő kiigazítására, ha ahhoz megfelelő instrukcióval rendelkezünk. Jelen esetben a barokk torony sisakja elpusztult a második világháborúban. A helyette készített új lezárás jellegtelen, főleg műszakilag igen gyenge szerkezet volt, melyet mindenképpen cserélnünk kellett. Az eredeti forma visszaállítását indokolta, hogy a teljes barokk toronytesthez viszonyítva az újjáépítés a tömeg 25%át nem haladta meg. További indokunk, hogy a középkori részletekkel rendelkező barokk épülettömegben egy újabb, mai ízlés szerint tervezett sisak zavaróan 3. kép A templom helyreállítás utáni alaprajza; a szerző rajza