Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schönerné Pusztai Ilona: A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása

A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA A magyar műemlékek sorában különle­ges helyet foglalnak el a középkori falusi templomok. Számunkra, akik feltárásuk­kal, helyreálltásukkal foglalkozunk, több szempontból is igen kedvesek. Azok, mert áttekinthető méretükben, egyszerűségükben közel állnak érzéseinkhez, íz­lésvilágunkhoz, mert viszonylag kevesebb szellemi és anyagi enegriabefektetéssel, rövidebb idő alatt elvégezhető feladatot jelentenek, és kedvesek, mert a legtöbb információt őrizték meg a középkori településeink zömét kitevő egykori falvaink­ról. Számunkra még a látszólag szerény értékű kis emlékek is rendkívül becsesek, hiszen ezek egyenként és összességükben 600-800 év előtti építészeti kultúránkról adnak képet. Eredeti kialakításuk, építésük módja, fejlődésük, formai részleteik nemcsak tudományos szempontból érdekelnek bennünket, hanem a levonható elméleti következtetések jelenkori helyreállításukhoz is közvetlen segítségül szol­gálnak. A helyreállító építészt munkájában a kutatások általánosan érvényesíthető és vizsgált objektumra vonatkozó konkrét eredménye egyaránt segíti. Nálunk a leg­kisebb középkori falusi templom helyreállítását is régészeti feltárás és falkutatás előzi meg. Az előkerülő részletek részben a vizsgált emlékről adnak teljesebb ké­pet, ugyanakkor a magyar építészettörténetet összességében is bővítik. Az ilyen formán fejlődő összkép azután ismét visszahat az egyedi kutatások módjára, a vizs­gálat területeire, valamint a helyreállításokra is. A nyolcvanas évekig bezárólag, az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztályán - melynek vezetője ezidőben dr. Horler Miklós volt - országszerte szá­mos középkori falusi templommal foglalkoztunk. A helyreállító építész már a ku­tatás fázisában belekapcsolódott az egyes emlékeknél folyó munkába. Résztvett az épületek igen aprólékos gonddal végzett felmérésében, sok esetben társ volt ma­gában a feltárásban, majd az egyes periódusok értékeléséhez szükséges elméleti rekonstrukciók elkészítésében. Fentiek során tett szert a tervező az emlék többé­kevésbé teljes megismerésére, amely munkánk lényeges része. Talán egyetlen em­lékanyagnál sem nyílott a tervezési lehetőségeknek olyan gazdag tárháza, mint e kis templomoknál. Az új anyagból készült kiegészítéstől a részleges vagy teljes anastylosisig, az értékesebb maradvány érdekében történő kibontásoktól az új hozzáépítésekig, az igényes tatarozás jellegű felújításoktól a megváltozott liturgia követelménye szerinti új berendezési tárgyak tervezéséig igen sokrétű, sokszínű munkát végezhettünk. A kis templomok helyreállításának elemzése bizonyítja, hogy érvénybe levő műemléki elveink keretein belül mennyi egyéni megoldás

Next

/
Thumbnails
Contents