Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Schönerné Pusztai Ilona: A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása
A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása SCHÖNERNÉ PUSZTAI ILONA A magyar műemlékek sorában különleges helyet foglalnak el a középkori falusi templomok. Számunkra, akik feltárásukkal, helyreálltásukkal foglalkozunk, több szempontból is igen kedvesek. Azok, mert áttekinthető méretükben, egyszerűségükben közel állnak érzéseinkhez, ízlésvilágunkhoz, mert viszonylag kevesebb szellemi és anyagi enegriabefektetéssel, rövidebb idő alatt elvégezhető feladatot jelentenek, és kedvesek, mert a legtöbb információt őrizték meg a középkori településeink zömét kitevő egykori falvainkról. Számunkra még a látszólag szerény értékű kis emlékek is rendkívül becsesek, hiszen ezek egyenként és összességükben 600-800 év előtti építészeti kultúránkról adnak képet. Eredeti kialakításuk, építésük módja, fejlődésük, formai részleteik nemcsak tudományos szempontból érdekelnek bennünket, hanem a levonható elméleti következtetések jelenkori helyreállításukhoz is közvetlen segítségül szolgálnak. A helyreállító építészt munkájában a kutatások általánosan érvényesíthető és vizsgált objektumra vonatkozó konkrét eredménye egyaránt segíti. Nálunk a legkisebb középkori falusi templom helyreállítását is régészeti feltárás és falkutatás előzi meg. Az előkerülő részletek részben a vizsgált emlékről adnak teljesebb képet, ugyanakkor a magyar építészettörténetet összességében is bővítik. Az ilyen formán fejlődő összkép azután ismét visszahat az egyedi kutatások módjára, a vizsgálat területeire, valamint a helyreállításokra is. A nyolcvanas évekig bezárólag, az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztályán - melynek vezetője ezidőben dr. Horler Miklós volt - országszerte számos középkori falusi templommal foglalkoztunk. A helyreállító építész már a kutatás fázisában belekapcsolódott az egyes emlékeknél folyó munkába. Résztvett az épületek igen aprólékos gonddal végzett felmérésében, sok esetben társ volt magában a feltárásban, majd az egyes periódusok értékeléséhez szükséges elméleti rekonstrukciók elkészítésében. Fentiek során tett szert a tervező az emlék többékevésbé teljes megismerésére, amely munkánk lényeges része. Talán egyetlen emlékanyagnál sem nyílott a tervezési lehetőségeknek olyan gazdag tárháza, mint e kis templomoknál. Az új anyagból készült kiegészítéstől a részleges vagy teljes anastylosisig, az értékesebb maradvány érdekében történő kibontásoktól az új hozzáépítésekig, az igényes tatarozás jellegű felújításoktól a megváltozott liturgia követelménye szerinti új berendezési tárgyak tervezéséig igen sokrétű, sokszínű munkát végezhettünk. A kis templomok helyreállításának elemzése bizonyítja, hogy érvénybe levő műemléki elveink keretein belül mennyi egyéni megoldás
