Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Schönerné Pusztai Ilona: A kővágótöttösi római katolikus templom helyreállítása

születhet, és a tervező építész - természetesen mindenkor az emléket állítva előtérbe — önmagáról is karakteres képet adhat. Középkori kis templomaink zömében ma is élő, funkcionáló egyházi épületek. Helyreállításuk során szem előtt kellett tartani azt is, hogy a többszörös pusztulás és átépítés következtében kialakult egyéni arcukat megtartsák, ezen belül értékeik mindenki számára világosak és leolvashatók legyenek, de azt is, hogy 20. századi rendeltetésüket a ma élők igényei szerint jól tudják betölteni. A Pécsi Egyházmegye területéhez tartozó Baranyában számos, művészettörténeti szempontból jelentős és kisebb értékkel bíró középkori falusi templom maradt fenn. Tekintettel arra, hogy ez a terület, amely éghajlatilag bizonyos mediterrán jelleggel bír, a középkorban már I. István idejétől sűrűn beépített volt, egyéni értéküktől függetlenül e kis templomok sora összességében jelentős. Megóvásukra, műemléki felújításukra úgy az OMF, mint a Pécsi Püspökség már az ötvenes évektől sok gondot fordított. A helyi, műemlékértő és -szerető tulajdonosok, valamint a szakemberek közös munkájának egyik jó példája a kővágótöttösi templom helyreállítása. A Mecsek déli lejtőjén, Pécstől nyugati irányban mintegy fűzérként fekszenek egymás mellett a kis települések: Patacs, Cserkút, Kővágószöllős, Kővágótöttös, Bakonya. Közös jellemzőjük, hogy minden egyes községben áll és funkcionál kö1. kép A kővágótöttösi templom helyreállítás előtt (1958. évi felvétel); OMvH Fotótár, 47.425. neg.