Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze
sola volt a tervezője és kivitelezője a szombathelyi Szent Márton templomnak. Carlo della Torre, akit eddig tartottak a templom építőjének, nem szerepel a lockenhauseni céhben, és már ezért is nem jöhet számításba e templom építésénél." 6 Harald Prickler cikke hatásának tulajdonítható, hogy a szombathelyi templomról szóló legújabb ismertetés lehetséges mesterként mindkét nevet felsorolja. 7 Az eltérő véleményeket a két szerző felsorolt forrásai nem dönthetik el, azok nekik is csupán feltételezésekre adtak lehetőséget. A Horváth Tibor Antal által írott, a szombathelyi műemlékekről szóié) kéket jegyzeteiben megjelölt forrás olyan olasz nyelvű pénzügyi elszámolás, amely a templomra 1668 és 1672 között évenként fordított összegeket tünteti fel, de név nem szerepel rajta. 8 A szerző ezért írta szövegébe a „valószínűleg" szót. A kialakult vitát mégis az ő kutatása dönti el, ugyanis az ő nevével jelzett az az MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének adattárában őrzött, 1668-ból származó adat, amely szerint „Capomaestro Carlo de la Tore" ez év április 26-án kéúött szerződést Batthyány Erzsébettel a templom felépítésére, német és olasz, nyelven. 9 Eszerint a szombathelyi domonkos templom szerzője valóban Torre volt, annak ellenére, hogy nem élt a városban és nem volt a tagja annak a céhnek sem, amelynek kőművesei az 1660-1670-es években ott működtek. Bernardo Ceresola, amennyiben részt vett a templom építésén, amire nincs bizonyíték, annak csak építője lehetett. Carlo della Torre személyéről a fentieken kívül nem esik szé) a művészettörténeti irodalomban. A Garas Klára által említett két adat közül az 1657-es a már idézett rohonci templomépítéssel van kapcsolatban, 1650-es szalónaki szereplését azonban név szerint semmi sem bizonyítja. 10 Forrása a Burgenland középső részének műemlékeit bemutató osztrák topográfia, ott azonban Carlo della Torre Szalónakon való közreműködését kőfaragóként közölték. 11 Antoni Butz 1650. május 25-én Schildbachban kelt és Batthyány Ádámhoz írott, ott idézett levele azonban nem arról szól, hogv Torre farag köveket és lépcsőt Szalónakra, hanem a levél írója, Antoni Butz, aki ekkor tiltakozott „Maister Carl de Ládorre" azon állítólagos vádja ellen, amely szerint ő nem akarna Batthyány számár dolgozni. !2 Torre ezek szerint 1650-ben valóban kapcsolatban állt Batthyány Ádámmal, ez az adat azonban szalónaki szereplésének bizonyítására nem alkalmas. Szalónakon 1650 és 1657 között egy másik Torre, a Johannes" névvel aláíró Giovanni della Torre, hatbergi kőfaragó dolgozott. Fennmaradt „Alázatos Memoriale"-ja szerint oda és Németújvárra (Güssing, Burgenland) faragott építészeti tagozatokat. 13 Hasonlé)képpen nincs bizonyíték arra a feltételezésre sem, hogy Carlo della Torrénak köze lett volna a szentgotthárdi templom építéséhez. A közölt, személyére vonatkozó adatokon túlmenően a Batthyány levéltárban működéséről még egy adat található. Eszerint 1654. december 2-án 600 forintot vett fel Körmenden, a német őrség ottani kaszárnyájának építéséért, az. őrség parancsnokának, Beilberger kapitánynak az engedélyével Adam Schwartz helyőrségi írnoktól. 14 Héisz évvel később úgy szerepel a grazi kőművesek és kőfaragók céhkönyvében, mint aki a céh tagja, de állandó jelleggel távol, Németújváron tartózkodik. Ez az 1675. december 22-én kelt bejegyzés szerint még ekkor is a Batthványaknál dolgozott. 15 Carlo della Torre kőműves és építőmester eszerint 1650 és 1675 között, legalább huszonöt éven át, épített a Dunántúl nyugati tájain, a Batthyány család tagjainak megbízásából. A családi levéltár iratai között Antoni Butz 1650-es, idézett levelén és az 1654-es elismervényen kívül egyéb, személyére vonatkozó adat nem található. Annál töb-