Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze

Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze KOPPÁNY TIBOR A hazai művészettörténeti irodalom két dunántúli korai barokk templom építészeként tartja számon azt a Carlo della Torre építőmestert, akit a Batthyány család udvari építészének neveznek. A két épület közül az egyik a rohonci (Rechnitz, Burgenland) plébániatemplom - ahogyan azt a Torre család tagjainak magyarországi szereplésével foglalkozó Kászonyi Andrásné közölte -, a másik a domonkosok szombathelyi egyháza (1-3. kép). Az előbbi építésére 1657-ben szerződött az általa bemutatott terv alapján Batthyány Ádámmal, az utóbbit 1668 és 1674 között - amint a Szombathely 16-17. századi műemlékeinek történetét közreadó Horváth Tibor Antal írja: „valószínűleg" - vele építtette Batthyány Erzsébet, Erdődy György

7 özvegye és Batthyány Ádám huga.

1 Carlo della Torre személyéről a két adaton kívül alig tud valamit a szakirodalom. Garas Klára szerint 1650-ben Szalónakon (Stadtschlaining, Burgenland), 1675-ben Rohoncon építkezett a Batthyányaknak.

2 Zlinszkyné Sternegg Mária lehetségesnek tartja, hogy

7 a Széchényi György győri püspök által 1677-ben emeltetett szentgotthárdi templomnak is ő volt az építésze.

3 Rohonci szereplése Kászonyiné és az osztrák műemléki topográfia által idézett forrás alapján kétségtelen. Torre ekkor az általa bemutatott tervrajz alapján kapott megbízást a templom felépítésére.

4 Az építkezés meg is kezdődött, de 1659ben, Batthyány Ádám halála után abbamardt. Végleges felépítésére csak 1676-ban került sor, a megbízó fia, Batthyány Kristóf költségén.

11 A szombathelyi dominikánus templommal foglalkozóik álláspontja már nem ilyen egyértelmű. Horváth Tibor Antal véleményével szemben - amely feltételes Harald Prickler, a burgenlandi tartományi levéltár céhiratai között talált adatok nyomán, így ír: „Joggal tételezem fel, hogy megtaláltam a templom építőmesterét az olasz Giovanni Bernardo Ceresola személyében, aki 1665 és 1675 között Szombathelyen működött kőművesként...". Prickler alapvető, a Dunántéil 17. századi építészetének története szempontjából rendkívül jelentős cikke a Vasi Szemle 1968. évfolyamában lényegében a Nádasdy Ferenc országbíró udvari építőmestere, Pietro Orsolini által 1662-ben ura támogatásával Lékán alapított kőműves és kőfaragó céh korai történetét ismerteti. A szombathelyi templomról felvázolt gondolatmenetét így fejezi be: „...a Szent Márton templom építése alatt a püspöki városban Johann Bemard (sic!) Ceresola...az. egyetlen építőmester, aki ott kimutatható.... Mivel a templom olasz stílűsjegyeket mutat és az építési költségekre vonatkozó számadás olasz nyelvű (ennek alapján ismerjük kédönben a templom építési idejét), ezért állíthatjuk nagyvalószínűséggel, hog}

7 Johann Bemard Cere-