Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
F. Mentényi Klára: Reneszánsz lakóház Ráckevén
A Rosenfelt-féle, 1728-ban készült festményen (9. kép) - amely egyébként igen pontosan ábrázolja az új Savoyai-kastélyt 42 - első ránézésre zavarbaejtően mást látunk. A Műemléki Topográfia 43 szerint az itt szereplő emeletes épület az egykori felső városháza, a Kossuth Lajos u. 51. pedig a dél felől hozzá tapadó, földszintes házikóval azonos. Két dolog szól ez ellen. Az egyik annak a máig fennálló kis szabad térségnek az elhelyezkedése, amely - figyelembe véve a rajzolók némileg eltérő nézőpontját mindkét esetben ugyanazon a helyen, tehát a kiemelt épület jobb sarkánál kezdődik, ott, ahol egyébként a jelenlegi Fekete Sas utca indul. Ez az utca egyébként megtalálható a városról készült, 1783-as I. katonai felmérésen 44 is, ahol itt, a kastélytól számított második kelet-nyugati irányú mellékutca sarkán két egymás melletti, de nem egymáshoz tapadó, a többinél erőteljesebben megrajzolt, az utcavonallal párhuzamos házat jelöl. A másik ellenvetés abból a kérdésből adódik, hogy ha a 19. század eleji fogadó megegyezik az 1728-as városkép földszintes épiiletével - amelynek egyébként furcsa mód kapuzata sincs -, hová tűnt időközben az impozáns, emeletes városháza? Magdics István 1888-ban kiadott Ráckevei Okmánytárában 40 ugyanis - bizonyára az egykori Városi Jegyzőkönyvek alapján - évenként részletesen szerepelnek a főbb események, különösen akkor, ha azok a város tulajdonában lévő épületekkel kapcsolatosak. Ha elrendelték volna a ház bontását, arról minden bizonnyal készült volna valamiféle feljegyzés. Terméseztesen ez el is kallódhatott, vag)' még mindig ott lapul valamelyik levéltári csomó mélyén. S ha most a gondolatmenet végén arra próbálunk kilyukadni, hogy mindkét részlet az általunk tárgyalt épületet ábrázolja, akkor persze kérdés az is, hogyan lesz az emeletes házból földszintes? Az ún. felső városházáról szóló első adatunk 1722-ből származik, amikor „Mikó István bíró...építette meg elég szépen a városnak felső házát, ki is addig elég romlódásban volt, azt mint kívül, mint pedig belől megvakoltatván és szépen bemeszeltetvén...". 46 Ezt a felújított épületet látjuk az 1728-as festményen. 47 Ha hipotézisként elfogadjuk, hogy a felső városháza azonos a mai Kossuth Lajos u. 51gvel, a következőket kell megállapítanunk. Nem tudjuk, hogy az a 16. század végi-17. század eleji épület, amelvhez a reneszánsz stíluséi faragványok tartoztak, földszintes volt-e vagy emeletes. A jelenlegi főpárkány vakolatból készült és teljesen új, korábbi párkány nyomai pedig sehol sem kerültek elő. A tetőszerkezet szintén éijkori, késő barokk formát mutat, a helyszíni vizsgálat tehát ebben az esetben már nem sok lehetőséggel kecsegtet. Ha az ábrázolás földszinti ablaksorát nézzük, a kapu két oldalán nem egy-egy, hanem két-két ablakot figyelhetíink meg. Az ekkor még bizonyosan az utcán található pinceajtéú a szemben lévő házsor takarja. Az emelet fölötte elhelyezkedő, harmadik ablakának jelenléte az északi sarkon ezt a feltételezést erősíti. Megjegyezzük, hogy a kapun kívül, amelynek - mint már szó volt róla - a földszintes házon mindenképpen látszania kellene, a házacskáról a pincelejáró is hiányzik. Az ablakok száma több, de itt újból felmerül a bizonytalanság, hogy nem arról van-e szó csupán, hogy a többi reneszánsz ablak, mivel pontosan a későbbi, nagyobb nyílások tengelyében helyezkedtek el, a nagymértékű, újkori átalakítás áldozatául estek. Egyelőre kérdéses az is, hogy az eredetileg nemesi lakéiházként épült objektum mikor és hogyan került városi tulajdonba. A korábban már említett, Marsigli nevéhez fűződő ráckevei látkép és helyszínrajz 48 a legelső ismert és értékelhető ábrázolás a városról. (3-4. kép) A helyszínrajz készítője a szerb templom és az egykori északi városkapu között két egymás mellett álló, de nem összefüggő, a többinél
