Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

F. Mentényi Klára: Reneszánsz lakóház Ráckevén

7. kép Ráckeve, Kossuth Lajos u. 51.: a belső kutatása során a földszinti, északi helyiségben feltárt pincelejáró, 1990; G. Lászay Judit felvétele 8. kép Ráckeve, Kossuth Lajos u, 51.: R földszinti északi helyiség befalazott utcai ablaka és az egykori boltozat feltárt lenyomata, 1990: G. Lászay Judit felvétele nyugaton egy keskeny folyosó köt össze. (6. kép) A déli szakasz utcai falának több pontján faragott kövek láthatók másodlagos befalazásban. Ezeket különböző nagyságét, szabálytalan kövekkel, illetve kisméretű téglákkal (27 x 13 x 4,5-5 cm) együtt használták fel. A kemény mészkőből készült, nyíláskereteknek látszó darabok közelebbi meghatározása csupán a falazatból történő kiemelésük révén volna lehetséges, igen nagy

7 számuk miatt azonban erre nem került sor. A déli pincerész mé)götti kis, udvari szakasz, a boltozatok és a jelenlegi pincelejáró egyaránt későbbi átalakításokból származnak. Az eredeti pincelejáró az utcáról nyílt, a tágas alsó tereket az épület főhomlokzatának északi sarka felől lehetett megközelíteni. Ezen a ponton a földszinti padozat felbontásakor a lejárat két pofafalát és utólagos, téglákkal történt elfalazását meg is találtuk. (7. kép) Mint ahogyan korábban gondoltuk, az északi pinceszakasz nagyméretű (30 x ? x 6 cm) téglákból és igen nagy kavicsokkal kevert, meszes habarcsbéd álló boltozata teljes egészében egy iijkori átalakításkor keletkezett, azzal a nagy kövekből rakott keleti eléfalazással együtt, amelyre a mai boltozat ráterhel. A déli pincerész kőzéppilléres, fiókos boltozatának anyaga és formája megegyezik, s bizonyára együtt készült a fölötte lévő helyiség boltozatával. A két pineesza= kaszt összekötő folyosó dongaboltozata mindenesetre nem lehet későbbi a déli pince boltozatánál. A folyosó délkeleti sarkánál, vagyis a csatlakozásnál megvizsgáltuk a falazatot, s kiderült, hogy a keskeny téglákkal kevert főfalra először a folyosó boltozatát ültették rá, s csak utána a nagyobb, fiókos boltozatot. A két megoldás közti időbeli különbség azonban nem periódusbeli eltérést, hanem csupán a munka két külön fázisát jelentette. A homokos habarcs is megegyezik, mivel azonban a folyosó fölött föld van, ezért itt sokkal nedvesebbnek és sötétebbnek látszik. Ez vonatkozik a téglákra is, amelyek mérete szintén hasonló, a közlekedőben: 27 x 14-14,5 x 5-5,5 cm, a déli pinceboltozatban pedig: 27-27,5 x 14-14,5 x ? cm. Mivel tehát megfigyeléseink szerint az északi pinceszakasz boltozatának épífő-