Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerőné Sándor Mária: A pécsi várbeli Aranyos Mária-kápolna egy reneszánsz kőemléke

ban csak a régészeti feltárás tudta topográfiáikig pontosan meghatározni és azonosítani. A várban azonban az oklevelek még egy további - a székesegyház északi oldalához épített - kápolnáról tesznek említést. Ez az oklevelek szerint az Aranyos Mária-kápolnavolt, amelyet 1355-ben Poroszlói Miklós püspök alapított. Helyét

8 az oklevelek „in castro" említik. Egy 1503-as adat mint „ad latus ecclesiae cathedralis" említi. Oláh Miklós

9 még azt is tudja róla, hogy „ad latus septemtrionale", tehát a székesegyház északi oldalánál van. Az 1503-as forrás a kápolna 8 oltáráról tesz említést. A korábbi helytörténetírás a székesegyháztól északra több helyre is próbálta lokalizálni a középkori oklevelekben és a 18. századi forrásokban sokat emlegetett kápolnát, amelynek igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az 1970-es évek végén a Püspökvár északi részében, a székesegyház és az északi és keleti várfal által határolt területen - a volt püspöki gyümölcsöskertben - régészeti feltárások kezdődtek. Ez a kert a 18. század elejétől az ásatások megkezdéséig a mindenkori pécsi püspökök teraszszerűen kialakított kertje volt. Mint ismeretes, Haüy 1687-ben készült felmérése a várról és a városról Pécs legkorábbi térképe. (1. kép) Ezen a térképen az északi „kertben" épületmaradványok illetve azok alaprajzai nincsenek jelezve, ami arra enged következtetni, hogy a töröktől történt visszafoglalás után itt középkori épület, vag)' annak maradványa már nem volt látható. Ezért is volt igen nagy a jelentősége annak, hog}

7 ezen a területen tervszerű ásatások indulhassanak.

10 Az ásatások célja többek között az volt, hogy a pécsi Püspökvárban az eddig csak oklevelekből és más forrásokból ismert középkori egyházi és világi épületek topográfiai tisztázását megkísérelje.

11 A következőkben csak a székesegyház északnyugati oldala mögött feltárt, a 14. század közepén alapított Aranyos Mária-kápolnával foglalkozunk

12 részletesebben. Az alaprajzot az ásatások tisztázták. A kápolna 20 m hosszá, szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, déli és északi oldalához pedig mellékkápolnák csatlakoznak. (2, kép) Jelentős püspöki temetkezőhely is volt. Az ismert legké2. kép Az Aranyos Mária-kápolna feltárás utáni alaprajza; Szíjártó Kálmán felmérése