Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Farbaky Péter: A kassai Szent-Mihály kápolna Szatmári-féle bővítése és purista restaurálása

1. kép Szatmári György kassai címerköve: Myskovszky Viktor: Magyarország renaissance stílű műemlékei (rajzalbum), 1905. 12. sz. rajz - OMvH Könyvtár FI23.; Galacanu Efsatia (OMvH) reprodukciója részletei az északi fal mellett álló szentségház és a déli szentélyfal hármas sediliája. A nyugati oldalon ugyancsak gazdag növényi ornamentikájú fejezetes pillérekre támaszkodik a három keresztboltozat, amely a karzatot tartja.1 A párizsi Sainte-Chapelle kétszintes épületének hatására hazánkban is sorra épülnek a templomokhoz, székesegyházak oldalához a karcsú (akár kétszintes) kápolnák.

6 A kassai Szent Mihály-kápolnának viszont nem altemploma van, hanem két térrészre osztott, földalatti ossarium húzódik az épület alatt. Epületünket Szatmári György, a 15. század végének és a 16. század elejének Bakócz Tamás mellett legnagyobb karriert befutó egyházi személyisége bővíttette ki. Szatmári (1457-1524) kassai kereskedőcsaládból származott, a krakkói és bolognai egyetemen tanult, majd Bakócz Tamás és a Thurzók támogatásával gyorsan emelkedett a ranglétrán: a királyi kancelláriában dolgozott, miközben 1495-1499 közt megkapta a fehérvári Szent Miklós-prépostságot, majd 1497-1499-ben erdélyi, 1500-tól 1524-ig felhévizi prépost. 1499-től két évig veszprémi, majd 1501-1505 közt váradi püspök volt. A leghosszabb ideig (1505-1522) a pécsi püspöki méltósá-