Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Farbaky Péter: A kassai Szent-Mihály kápolna Szatmári-féle bővítése és purista restaurálása
A kassai Szent Mihály-kápolna Szatmári-féle bővítése és purista restaurálása FARBAKY PÉTER Stephan Krommer kassai bíró és tizenegy városi tanácstag 1452-ben, Szent Márton püspök ünnepe utáni szombaton a város nag)' függő pecsétjével hitelesített okiratot állított ki. Ebben tanúsítják, hog)' a város által őrzött alapítólevél szerint 1428-ban Niclas Schönnelzer és felesége, Barbara végrendeletükben egy szőlőskertet hagyományoztak a Szent Mihály-kápolnában az Oltáriszentség előtt állandóan égő örökmécses céljára. Ez az első ismert okleveles említése eg)' fontos kassai épületnek, amelynek építése a 14. század harmadik negyedére tehető. 1 1312. június 15-én az Abaúj vármegyei rozgonyi csatamezőn Károly Róbert király a kassai polgárok és a szepesi szászok segítségével legyőzte a Csák Mátéval szövetséges Amadé-fiúkat. Ez a győzelem fordulóponttá vált az Anjou-dinasztia uralmának megszilárdításában. Ettől kezdve a hálás Károly Róbert és fia, Nagy Lajos elhalmozta Kassát kiváltságokkal, s végül az utóbbi 1347. július 28-án a szabad királyi városok jogaival ruházta fel. Az okmányban a városfalak további megerősítéséről is szó van. 2 Ekkorra már kialakulhatott a középen piaccá szélesedő főutcájú városszerkezet, középen a Szent Erzsébet-plébániatemplom első épületével és tőle délre a 14. század közepe után épült Szent Mihály-kápolnával. 3 A két épületet közös kerítőfal védte évszázadokon át a piacutcán belül, körülzárva a kápolna körüli temetőt is 4 , melynek ossariumául, csontházául szolgált a Szent Mihály tiszteletére szentelt kis épület két földalatti, egymással párhuzamos, dongaboltozattal lezárt részből álló, alsó szintje. A kápolna csúcsíves kapujának orommezejében a lélekmérő, de oltalmazó Szent Mihály jelenik meg. Az arkangyal jobb kezében lángpallost, baljában mérleget fog, melynek egyik serpenyőjében az angyaltól megtámogatott, üdvözült lelket szimbolizáló figura ül, a másikban az elkárhozottat két ördög ráncigálja lefelé. A városok protektoraként is számon tartott szenthez sok kassai polgár is fohászkodhatott halála közeledtét érezve. A kúszólevelekkel díszített, fiálékkal közrefogott, meredek timpanonnal lezárt kapu csúcsíves hevederrel átboltozott falfülkében nyílik, mely felett a homlokzat főtengelyében kis nyeregtetős torony magasodik. A fő- és mellékhomlokzatokon a nyeregtetővel lezárt épületet a támpillérek között nyíló csúcsíves ablakok világítják meg. A belső tér két keresztboltozatos szakaszát a nyolcszög három oldalával zárulé), boltozott szentély követi. A szentély falpillérei hármas körtetagúak, fejezeteik növényi díszítésűek. A belső értékes
