Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén

Buzlai tehát határeset volt, ahhoz a szúk csoporthoz tartozott, amely a bárók és az előkelők között foglalt helyet, amelyet időnként meghívtak személyesen az or­szággyűlésre is, és akiknek a mágnásokhoz valű tartozását az 1498:22.t.c. szűntette meg. Csak azok az urak részesülhettek ugyanis automatikusan a királyi adóból, és voltak ennek fejében bandériumállításra kötelezve, akiknek nevét a törvény felso­rolta. Ez a Buzlaihoz hasonló rétegnek ártott a leginkább, akik így végérvényesen kiszoridtak az arisztokrácia közül. Ugyanez a törvény azonban lehetőséget nyúj­tott arra, hogy az országgyűlés 16 köznemesi ülnököt válasszon a bíróságokba, akik a királyi tanácsba is bejuthattak. Nem véletlen, hogy az 1498-ban választott ülnökök részben épp a most az arisztokráciábal kiszorult urak közé tartoztak, akik immár nem származásuk, de a nemesség választása révén jutottak a tanácsba. 73 Az első 16 ülnök közé bekerült Buzlai, de sógora, Szerecsen György, valamint az imént említett Dombai Pál is. 74 És valóban, Mózes úr ettől kezdve részt vesz a királyi tanács ülésein, mégpedig elég előkelő helyen. 1498. november 5-én a bárók és a kúria bírái után a második helyen, azonban ő az első az ülnökök közt. 7 ° 1499. május 15-én az ülnökök közül csak ketten vannak jelen, de megelőzik a bandériumtartó Bajnai Both Andrást: Gersei Pető János - régi bárói család sarja - és Buzlai. 76 1500. május 15-én Buzlai az első a bárók után: őt követik vegyesen a királyi udvar köznemesi tagjai, válasz­tott ülnökök, királyi várnagyok, udvarbírák, összesen 18 személy. A harmadik he­lyen egyik sógora, Podmaniczky János, az utolsó helyen egy másik sógor, Szere­csen György. 77 Azt hiszem, hogy az eddigi adatok világosan mutatják, hog) 7 Mózes úr vagyoni szintjét messze meghaladó tekintéllyel rendelkezett, és mind a király környezeté­ben, mind a nemesség plitikai vezetői között „posszibilis" embernek számított. Ezt csak növelte a bárók közé jutása. Előre kell bocsátanunk néhány megjegyzést. Az országnagyok, a méltó-ságuk alapján az „ország igazi báróinak" számító és nagysá­gos megszólításra is igényt tartó tisztségek közül viszonylag a legkisebb befolyással az ún. udvari méltóságok rendelkeztek. (Mózes apja is ilyeneket töltött be.) Köz­tük különleges szerepet játszott azonban az ajtonállómester, aki az. 1495:25.t.c. ér­telmében mintegy a királyi tanács elnöke volt. O rendelte el a szavazást, és kér­dezte meg minden tanácstag véleményét. Korszakunkban az ajtonállómester egy­ben királyi udvarmester is volt, és ebben a minőségében időnként ő elnökölt az országbíró helyett a királyi kúria lovagi becsületbíróságán. 78 Mégha nem számít­juk az udvarmesterséggel járó feladatait, akkor is igen jelentős bárói méltóságnak kell tekintenünk. II. Ulászló uralkodása első évtizedében ezt a tisztséget - olykor együtt ketten - a legtekintélyesebb bárók, Alsólendvai Bánfi Miklós (1491-1500) 79 és Vingárti Geréb Péter 80 , a későbbi országbíró és nádor töltötte be (1491-1494). 1500 őszén már Buzlai Mózes az udvarmester. 81 Vele együtt úgy látszik Csebi Po­gány Péter, egy Zala megyei nemes kapta az. udvarmesterséget, de ő a jelek szerint legkésőbb néhány hónap múlva meghalt. 82 Ezzel új helyzet kezdődött: a Jagelló­kor további udvarmesterei kivétel nélkül nem tartoztak a mágnásokhoz, és csak ajtonállómesteri-udvarmesteri kinevezésükkel jutottak be, vagy vissza a bárók kö­zé (mint az említett Pető János). Mivel ebben az időben kapta Buzlai a simontor­nyai uradalmat 83 , ez valószínűleg azért történt, hogy udvarmesteri méltóságához valamilyen formában megfelelő vagyona is legyen, vagy esetleg már az uradalom birtoklása tette lehetővé nagyságos úrrá való kinevezését. Mint udvarmester nemcsak hivatalból volt tagja a királyi tanácsnak, hanem ­amint a fentiekből kitűnik - ott bizonyos mértékben elnöki szerepet töltött be. így nem véletlen, hogy a II. Ulászló életében tartott és általunk ismert valamennyi tanácsülésen ott volt. 84 Ott, ahol húsznál több báró jelent meg, Buzlai kivétel nél-

Next

/
Thumbnails
Contents